Mivel tudnám megköszönni a szüleimnek a sok munkájukat a lakodalmunkkal kapcsolatban?

Szia!

Rengeteg kuponos utazasi oldal van, olyanok is ahol ajandekba lehet adni a kupont, szoval szepen ki is lehet nyomtatni. De nem csak utazasra hanem elmenyre is befizetheted oket, setahajozas vacsoraval a Dunan, repules a Balaton felett stb. Biztos orulnek majd, hogy gondoltatok ra. Sok boldogsagot!

Lehet élőszóban pl. az esküvőn is (nem a szertartáson, hanem utána, pl. pohárköszöntőn), és lehet egy szép (nagyon szép!) képeslapon, írásban, ha csak nekik szánjátok.

Egy jó szülő nem vár hálát azért, amit a gyerekének ad, de örül a hála bármiféle visszajelzésének is. Ugye, érted, mi a különbség?

Befizetheted bárhova, hogy kipihenje magát, de szerintem ez túlzás. Én szülőként kissé feszélyezve érezném magamat, hogy a gyerekemért teszek, neki adok, érte dolgozom, ő pedig erőn felül meg akarja köszönni valami drága ajándékkal.

De nem te vagy az én gyerekem és nem én vagyok a te szülőd. Tégy, amit jónak látsz.

Ps: Az írásodban van egy nagyon bántó felhang a leendő férjed családjával kapcsolatban:

"Párom húga külföldön él, örüljünk ha szakít annyi időt, hogy hazajön majd arra a hétvégére."

Örüljetek, bizony! Tudod, hogy neki ez mennyi logisztikázással jár, mennyi plusz költséggel? Munkahely, szaabdság, repülőjegy stb. Ehhez nem szabad így hozzáállni, mert nem arról van szó, hogy átugrik a lagzira a szomszéd faluból vagy városból, hanem esetleg 1000-1500 km-ről kell jönnie.

A másik: ha a te szüleidnek túlzott ajándékkal köszöntök meg minden szervezést, akkor MÁR ELEVE ékverés lesz a családban: az ő szülei elváltak (neki ez éppen elég baj), a testvére külföldön él (ami szintén nem olyan egyszerű, mint ahogyan ezt Magyarországon az irigyek szeretik képzelni) - csak képzeld el, hogy esik nekik az, hogy az egyik fél fel van dícsérve az égig, a másik nem.

Ne tégy magad ellen! Ne tégy kettőtök ellen!

És sok boldogságot! :)

1. Nem szabad egy párkapcsolatban minősíteni a párod rokonságát, el kell így fogadnod és tudomásul venned. Ezzel megnehezíted közös életeteket és párod helyzetét, melyről ő nem tehet. Hosszú távon, sok keserűséget okozhat ez. Kérlek, engedd el ezt a vádaskodó érzést magadból, hogy igazán boldogok lehessetek. Ne büntesd és szembesítsd őt azzal állandóan, amit ő is biztosan jól tud és kellemetlen neki is. Gondold át.....dolgozz ezen.

2. Nehéz így ötletet adni. Ne a trendeket nézd, hanem ismerve szüleid értékrendjét, érdeklődését válassz ajándékot! Egy ajándékból azt kell érezni, hogy nekünk szól. Igazán úgy szerezhetsz vele örömöt. Ismered szüleid vágyait, kívánságát? Lehet bármi, a lényeg, hogy olyan legyen, amire egyébként nem szakítanának időt ebben a rohanó világban vagy anyagi megfontolásból ritkán vagy sosem döntenek amellett, hogy megvegyék.

Anyagi lehetőségeitektől függően lehet egy közös hétvégi kiruccanás, mozi, színház (utána esetleg egy közös vacsora meghívás), közös emlékeitekből egy videófilm készíttetése, stb.

Ami aranyos lehet: van Bp.- én egy cég, ahol egy lakat elhelyezésével az egymást szerető emberek fogadalmat tesznek egymásnak, hogy örökre összetartoznak. (Szerelemlakat) Én a lányaimmal mentem el, ez volt a Valentin napi ajándékom) :) Nem költséges, igazi kedves meglepetés lehet, utána vagy előtte szervezhetsz valami más programot is.

Adhatsz személyes ajándékot is, de előtte szánj időt arra, hogy megtudd, mi az, ami személyre szabottan nekik szólna.

Ne feledd, nem az érték a fontos......hanem az üzenet.

Egy szülőnek a legnagyobb ajándék a gyermeke boldogsága. És nem vár cserébe semmit./Talán csak azt, hogy ezt a gondoskodást adja tovább a saját gyermekeinek/

65/F nagypapa

Bocsánat, de szerintem se jó, amit csinálsz. Szerinted a külföldön élő tesó hogy rohangáljon haza segíteni az előkészületekben? A te testvéreid is abban az országban élnek, és úgy járnak haza segíteni? Mert ha igen, akkor bocs.

"Leendő férjem szülei elváltak, azt mondták örüljünk, ha kifizeti mindkettő a saját rokonait majd."

Ez azt jelenti, hogy a férjed részéről érkező rokonok "ellátását" ők fizetik? Akkor ezt miért nem köszönitek meg?

Én már kezdeném a férjed helyében hülyén érezni magam.

Ha ezt teszik, bizonyára szívből és szeretettel teszik. Ha szóban megkösznitek, az is nagy örömet fog nekik szerezni.

Nekem ez a mondat eléggé furcsa: "Minden úgy lesz, ahogy azt én szeretném." ÉN, és nem MI. Az ifjú ara kissé egoistának tűnik: az ő családja a szuper, az ő kívánságai teljesülnek a lagzin...

Bírom az ilyen hálás gyermekeket. Az utolsó, aki szónoklatot tartott nekem, hogy ő milyen hálás a szüleinek, egy év múlva az édesapjánál rákot diagnosztizáltak. A szülei tartoztak nekem másfél millióval, de az említett hálás gyermeknek eszébe nem jutott felhívni,hogy nézd, apa beteg, anya aggódik, anyagilag is rengetetg pénzünkbe kerül az ingyenes orvosi ellátás... de én a férjemmel átvállalom tőlük, aztán ahogy tudom, havi 10-20 ezrével törlesztem. Nem, a naggggyon hálás lány végig az apja betegsége alatt (hála az égnek végül meggyógyult) azzal volt elfoglalva, hogy nem sikerül teherbe esnie.

Azt akarom mindezzel mondani, hogy ne most, amikor minden jó legyél ennyire túlcsordulva: akkor legyél ott mellettük, amikor igazán szükség lenne rád, a lelkierődre, egy szeletre az életedből. Addig ez az egész jujdehálásvagyok csak a külvilágnak szóló öndicsérgetés.