Aki állandóan lepasszolja a gyereket, az minek vállalta?

Egy szó: baleset.

Akik nem is akarták igazán, ott a kötődés sem lesz soha akkora, jobban ragaszkodnak a régi könnyed életükhöz.

Azt vettem észre, hogy jellemzően azok a szülők lesznek ilyenek, akik előtte is eljártak bulizni, utazgatni, "kiélték magukat", és mikor ott a gyerek, nem akarnak tudomást venni arról, hogy ez bizony lemondással is jár. És továbbra is olyan szabad, bulizós életet akarnak élni, mint a gyerek előtt, és képtelenek a kettesben "átmulatott" évek után átállni egy teljesen más életmódra, egy más ritmusra.

Sokszor ha próbálkoznak, azt veszik észre, hogy a kapcsolatuk rovására megy, mert eddig is halálra unták magukat egymás mellett egy esős vasárnap délután. Képtelenek a meghitt, csendes együttlétekre. (Illetve nekik ez unalmas.)

Többek közt ezért húzom az orromat, mikor egyre több párnál látom, hogy 25 évesen már együtt élnek, 30 évesen házasodnak, és csak később vállalnak gyereket. Addig külföldi nyaralás erőn felül (nem ritkán hitelből), országjáró kirándulások, hétvégi bulik, partik... (Mindezt úgy, hogy közben megy a reklám duma, hogy félre akarnak tenni, mire jön a baba, mindene meglegyen.)

Aztán mikor jön a baba (mert már erősen illik és/vagy a nőben tombolnak az anyai ösztönök), aztán ott ülnek a bőgő csomaggal a lakásba bezárva, és nem találják a helyüket.

Később is inkább kettesben akarnak programokat szervezni, a gyerek(ek)kel nem érzik jól magukat.

Ilyenkor ha megtehetik, lepasszolják a gyereket, és élik azt az életet, mint a családalapítás előtt.

Többféle sekélyes verzió van.

- A gyerek egy státusz szimbólum valahol, elmondhatja magáról, hogy neki van, ezért ő anya, ők egy család, és ez mekkora dolog.

- Vagy egy nő így akarja bebiztosítani magának a pasit, mert azt hiszi így majd sose hagyja el, haha.

- Van a testvéreknek, szomszédoknak, barátoknak, kell nekik is.

- A hét mesterlövész című filmből idéznék egy gondolatot:

Egy pasas El Pasoban meztelenre vetkőzött, és beleugrott egy kaktuszbokorba. Én is azt kérdeztem tőle, hogy miért??? Azt felelte, hogy pillanatnyilag jó ötletnek tünt.

Sok ilyen családot ismerek, de mindnél észrevettem, hogy a gyerek náluk ,,kötelesség,, Pl.: egyik családtagunk, már az első gyermeküket sem tudták ellátni. Állandóan lepasszolva egy pici baba, rendesen ellátva nincs soha stb. aztán mikor jött a második gyerek, rákérdeztem MINEK?

Fél órás kiselőadást tartottak, hogy KELL a testvér, mert az nem lesz normális felnőtt, akinek nincs testvére.