A szüleim nevelése miatt tartok a kapcsolatoktól? Mit tudok tenni? 16/L

Az én szüleim is ilyenek voltak, semmit sem tudtam velük megbeszélni a fiúkkal kapcsolatban. A nővéremtől, barátnőktől és újságokból tudtam meg sok fontos dolgot a szexről, a párkapcsolatokról, a védekezésről, még a menzeszről is. Akkor még internet se volt. Nehéz tinikorom volt, sok depressziós fázissal és bűntudattal, mert úgy éreztem, bűnt követek el azzal, hogy fiúzok. De nem tudtam visszatartani magam, mert szeretetre és intimitásra vágytam. Nem vártam a szexszel sem 18 éves koromig, viszont sokszor kétségbe voltam esve, hogy nem vagyok-e terhes. Utólag már úgy gondolom, jobb lett volna még várni.

Csak annyit tudok javasolni, hogy légy óvatos a fiúkkal, de hallgass a szívedre. Ha lesz barátod, találkozz vele úgy, hogy ne legyen belőle bajod a szüleid előtt. Én megtaláltam a módját, hogy legyen úgy barátom, hogy ne tudjanak róla. Aztán a sokadikat már bemutattam nekik, de akkor már kb. 17 éves voltam, és kicsit bátrabb.

Mielőtt még valaki félreértené, nem azért volt több barátom gimi alatt, mert csapodár voltam. Egyszerűen nem találtam olyat, akivel sokáig megmaradt volna a szerelem. Egyiknek én nem voltam elég jó, másik nekem nem volt elég jó. Végül 19 évesen találtam meg az igazit, aki később a férjem lett. Vele tudtam igazán megnyílni, és tenni azért, hogy mindketten hosszú ideig boldogok lehessünk.

És ha 18 éves korodig nem lesz pasid akkor mi van? És ezt a "sokan mondják, hogy érettebb vagyok a koromhoz képest", ezt könyörgöm felejtsétek már el. Gyerek az gyerek. Hiába hiszed azt, hogy te érettebb vagy, mert nagyon nem.

Szerintem a szüleid nem akarják azt, hogy belőled is csak egy hülye kis ringyó legyen.

Volt barátnőm, aki fiatal volt... ő nagyon gyerekes maradt, mert a csavargás, a szórakozás lett az élete.

Az állandó csavargás. Ja és mit ne mondjak úgy váltogatja a pasijait mint más az alsóneműjét kb.

Semmiről nem maradsz le, ha nem 16 évesen kezdesz el pasizni.

Nem is értem, hogy mire jó fiatalkorba kapcsolatban lenni.

Az emberek 7 évente változnak, egy tudományos tényező.

Magyarán Szólva az ember személyisége változik meg.

Különben is, lehet együtt vagy valakivel, de nem éltek együtt, nem vagytok még fáradtak a munka miatt.

Még nincsenek azok a tényezők, amik miatt később, lehet hogy most jónak tartanátok a kapcsolatot, meg egymást, de lehet később olyan szinten megváltoznátok, hogy a párotok kínját már úgy mond, nem tudnátok elfogadni.

Nem megbántani akartalak, ha úgy is jött le, de felnőttként is megtapasztalhatsz dolgokat, pláne felnőttként is lehetsz még naiv és verhetnek át könnyen téged.

Ne azért akarjál valakit magad mellé, mert ezt látod másoktól. Sajnos a legtöbb tini ilyen.

Egy szóval nem mondtam, hogy mindenkivel összefekszel, csak hogy rá érsz ezzel az egész dologgal. Van akinek 23-30 éves koráig sem volt még kapcsolata. Ez mind igaz nőkre és férfiakra egyaránt.

Azért nehogy már az legyen a normális, meg az általános, hogy valakinek 30 éves korában van először párkapcsolata. Teljesen normális, és semmi elítélendő nincs abban, hogy a kérdező 16 évesen már vágyik a szerelemre és egy párkapcsolatba. Azt az érvet sem értem, hogy "azért ne legyen valakivel együtt ilyen fiatalon, mert később úgyis megváltoznak, és szétmennek". Igen, ez előfordulhat, sőt, ennek nagyobb a valószínűsége, mint az ellenkezőjének, de akkor mi van? Felnőttkorban sem feltétlenül örökre szól egy párkapcsolat, illetve ez a kor tényleg arról szól, hogy megtapasztaljon az ember dolgokat, első csók, első párkapcsolat, később pedig az első szex, úgyhogy én a kérdező vágyaiban semmi kivetnivalót nem látok.

Kérdező, én a helyedben addig, amíg alakulóban van a dolog, nem említenék semmit, ha már lehet konkrét párkapcsolatról beszélni, akkor leülnék velük (akár közösen, akár egyenként) megbeszélni a dolgot. Melyik szülőd az engedékenyebb? Mert akkor kezdhetnéd vele ezt a megbeszélést.