Mit tegyek hogy egy kicsit is bízzanak bennem a szüleim?

Sziasztok! 16 éves vagyok és elsős gimnazista, lány. Már lassan 8 hónapja van barátom amivel csak apám nem tud megbékélni. A barátom olyan magas vékony gyerek én meg kicsit sportpsabb, suliba modellkedek is, stílus és divattervezőnek tanulok szóval nem az az ellustult gyerek vagyok. Szeptemberi születésű vagyok tehát évvesztes, így egy kicsit nehezebb az osztályommal kijönnöm. Az elmúlt 2 hónapban sokat hiányoztam iskolából 3 hétig szaruhártyagyulladásom volt és ahhoz volt orvosi igazolásom volt hogy a hasam ment volt hogy nem mertem bemenni suliba a vörös szemem miatt szóval sokáig halogattuk az orvos felkeresését. Így ödszesen olyan 4 hetet nem voltam suliba abból 14 óra igazolatlan. Nem találom a helyem a suliba, uj hely szokatlan van hogy elkèsek és 5 percnél több ideig kések igazolatlan. Van hogy a busz miatt késtem mert bejárós vagyok. Meg Dinánk van szóval így sokkal rosszabb. A tanulmányi átlagom is eleinte rossz volt mert sokat hiányoztam. Szóval 10 hiányzás után kapunk levelet a suliból. Amugy én ezt már apámmal is megbeszéltem hogy vannak igazolatlan óráim mert kések meg ilyenek de akkor nem érdekelte. Csak a levél után kezdett "beszigorítani". Most megbélyegeztek hogy lógtam. Pedig őszinte voltam. Egyszer hazudtam csak nyáron hogy barátommal voltam a városba és azt mondtam barátnőmmel az ki is derűlt nem volt apám túl boldog. Most elvárja hogx szakítsak a 18 éves barátommal, akit úgy tud hogy 16, csak neki nem mondok el dolgokat mert mégis csak férfi és inkább anyámmal beszélek meg mindent aki el is mondja apámnak szóval általába ez a baj. Nem tudom hogyan javíthatnék a szülői kapcsolatomon, még nem voltam benne nagy hülyeségekbe, próbálok jó gyerek lenni de már hova nevelnek? Töltsek apámmal több időt? Beszéljem meg újra és újra a szüleimmel az igazolatlan órák okát? Nem csapnak ki most csak figyelmeztetést kaptunk. Sosem voltam agyon dicsért gyerek bármit is tettem de semmi okom lázadozni a szüleim ellen, nem lógtam. Mit tegyek?