Attól lesz egy apa férfias, ha lerombol minden olyan dolgot (álmok, mesék) a kislányai körül, ami tetszik nekik és megfélemlíti őket, hogy felkészítse az életre?

A legsikeresebb emberek mernek/mertek nagyot álmodni

Én nem nevezném férfiasnak,de apának sem.

Nem tudom, nekem most az apa szóról valami jóságos plüssmackó ugrott be. Hogy csak egy házban lakok valakivel, aki nagy, barátságos, és jó megölelni, mert mondjuk biztonságérzetet ad, vagy valami. Esetleg valami, ami az otthont jelképezi. Nekem ilyenek jutnak most eszembe az apa szó kapcsán. Hát egy ilyen védelmező ember, akiben nyugodt szívvel meg tud bízni az ember, akire nyugodtan rábízhatja magát egy kisgyerek, mert ilyen óvó karjai vannak, szóval tényleg nekem nyugalom, biztonság jutnak az eszembe erről. Meg akivel lehet poénkodni is. Hát, hogyha látom rajta azt, hogy ott van, amikor kell. Ő egy ilyen védővár. Nekem az jut még eszembe az apával kapcsolatban. Hát meg még férfias, hogyha férfiasan öltözködik. Meg még ez is valami ilyen pasis dolog, én faterom imádott farigcsálni, és nagyon érdeklődött a műszaki dolgok iránt is. Meg hát még most eszembe jutott egy olyan, hogy amikor olyan strandon voltunk, ahol a víznél a lépcsőn sokan áztatták magukat, akkor őbelé kapaszkodtam, amikor beljebb mentünk. És mindig cigiillatú volt a kabátja, de én ahhoz a cigifüstszaghoz szeretet kapcsoltam, és mindig néztem, hogy milyen szépek az ingjei, milyen jól mutat bennük. Az viszont érdekes volt, hogy a bajuszán pl kajakor rajta volt az étlap, meg picit egy-két szál néha bele is lógott a szájába, és furcsálltam, hogy nem akarja azt a pár millimétert sem levágni. :) Végülis jó volt az úgy:) Meg hozott csokit meg gyümölcsöt meg ilyeneket:D Bátyámmal meg együtt ültették anno a szilvafát. Ja és a kicsi biciklinkre meg rakott egy ilyen botot, amikor még tanultunk biciklizni, odadrótozott valami seprűnyél lehetett az, na egy olyat, és akkor úgy fogta, miközben mi mentünk vele. Ő faragott nekünk csillárt, csak azt már egy idő után sajnos nem nagyon bírta a plafon, úgyhogy le kellett cserélni, de amúgy nagyon királyul nézett ki, faragott még nekünk ilyen kiegészítő építőkockákat a készletünkhöz, meg ilyen díszes színes úszókat is csinált horgászáshoz; és egyszer , amikor a játéktraktorunknak beragadt a kereke, akkor kiszedte a nem jó részt, és azt is saját készítésűleg, fával helyettesítette. Meg csinált madáretetőt is. És őtőle tanultam el azt, hogy lehet rakni hagymadarabokat is a húslevesbe:)

#4-es, nagyon jó fej apukád van, nagyon aranyos, ahogy írsz róla :) érdekes, hogy csak felnőttként tanuljuk meg igazán értékelni, hogy jó szüleink vannak, kisgyerekként annyira természetes, csak aztán szembesülünk vele, hogy nem minden gyereknek adatik meg :( az én apukám is szeret fúrni-faragni, lambériát ő csinálta, meg virágtartót, nekem babaházat gyerekkoromban, egy rakás ilyet :)

Nem. Ez nem férfiasság, hanem valami szörnyen ártó, káros, ostoba, primitív dolog.

Attól függ. Ha a kisasszonyka a szokásos "híres fimsztár leszek" álmát rombolta le és ehelyett normális szakma, egyetem felé terelgette, akkor valószínűleg jól tette. Ha a megfélemlítés abból állt, hogy "lányom, ne ülj be idegen autójába soha, mert megerőszakol, megöl, majd én érted megyek" akkor azt is. Halljuk, mi az a rettenetes nagy álom, amiért dolgoztál, de Hokuszpók lerombolta?