Miért nem látja be, hogy igenis kövér vagyok és ezzel nem segít rajtam? Miért akar hátráltatni, akadályozni abban, hogy szép legyek?

Sosem volt megszabva, hogy mit ehetek. A mai napig tele van a hűtő és kamra mindenféle finomsággal, kalóriabombával. Kiskoromban ezt imádtam, hogy bármikor ehettem chipset, csokit, de ennek meg is lett az eredménye... Egészségügyi problémáim nincsenek, de zavar, hogy kövér vagyok.

Anyukám nagyon szerencsés alkat, bármit megehet és nem látszik rajta, egész életében 36-os volt a mérete.

Ne egy bálnát képzeljetek el, 38-40 a méretem, de azért van rajtam bőven felesleg... Nemrég történt valami az életemben és akkor elhatároztam, hogy változtatok. Elkezdtem sportolni, diétázni, mellé a külsőmön is változtattam (a szemüveget kontaktlencsére cseréltem, elkezdtem fehéríteni a fogaimat, a hajamat levágattam vállig érőre és festetem, a körmeimet is csináltatom, rendesen sminkelek).

Viszont anya egyáltalán nem segít, inkább hátráltat. Pl. nőnapon is elmentünk vacsorázni és salátát kértem, a pincér előtt meg elkezdte mondani, hogy egyek már valami normálisat, egy kis csalás belefér. Mindig ezzel jön, hogy egy kis bűnözés nem árt, nekem is jobb lenne a közérzetem, ha ennék pár falat csokit, vagy sütit. Meg ma is mondja, hogy megy sütizni a barátnőivel, kérek-e valamit. Mondtam, hogy nem, mert sem cukrot, sem szénhidrátot nem eszek. Erre hozott somlói galuskát és macaront, és teszi le elém. Mondom, hogy nem kérem, de azért itt hagyja, hogy "hátha később megkívánom".

Ugyanez van a reggeli futással, tornával, vagy bármivel. Azzal jön, hogy hagyjam ezt abba, neki én vagyok a legszebb. Oké, de azért nem szeretném, hogy egész életemben csak az anyám tartson szépnek.

18/L