Mit tegyek a szüleimmel?

Szüleimnek nicns pénze, apám kiskorom óta vert, lakáshitelünk van panellakásban lakunk. Most töltöttem a 22t . Apűm azt mondta mnejek el gyári munkába dolgozni, havi 80-90 ezeért 3 műszakba tanulás helyett mert hogy neki nincs pénze és nem tud eltartani, 2 évig dolgoztam, Ebből vettem magamnak a kaját, ruhát, és kb. ennyi.Szakmám nincs, és egyetemre sem járhatok, se okj szakmára. ÉS már a 24et töltöm lassan. 16 évesen is már dolgoztam akkor is azt mondta hogy nincs pénzünk. Sportra sem járhattam soha gyerekkoromban, anyám pedig uygszintén, nem támogat, mivel annak idején nem tanult, hanem szórakozott, és most itthon ül, és az apám inkább rákölt, engem legutobb azt mondták ha nem jársz nem mész dolgozni, akkor menjél kérekedni, ki az utcára vagy bemennek az önkormányzathoz és ki fogak engem rakni. Amikor kicsi voltam, akkor az apám állandóan vert, falhoz dobált, anyám pedig semmiben nem tud főzni, nem tud semmit sem csinálni. Az életem nagyrésze szobában telik, és sokszor alvással sokat alszok napi 10-16 órákat álatlában altatoval, mert nincsenek haverjaim, barűtaim, barátnőm soha nem is volt, de nem is álmodozok róla, nincs hobbim, mert nicns rá pénz, . Apám kijelentette régebben: Ő neki amit ő keres megfelle, te meg l vagy sz..va . Ezt mondta nekem amikor 15 éves voltam. Volt ballagásom arra nem jöttek el érettségi időszakomban, szalagavatomra nem jöttek el, így tehát ki kelett hagynom, mert nem fizették ki az öltönyömet, így azt mondta a tanár, hogy akkor én nem jelenhetek meg. , . Itt ott dolgoztam éjszakai alkalmai munkákban, de nagyon szorongok már az emberektől, és szakma nélkül 80-100 ezer ft. felett nem nagyon találtam munkát. Albérletbe is elmehetnék csak akkor, egy olcsó albérlet is 40 ezerttől keződik ebbe benne van minden, de akkor meg maradna az éhezés. Barátaim, rokonjaim, nincsenek, szüleimen kivűl. Meg aki tudna segíteni.