Hogyan mondjam el anyumnak, hogy iskolat akarok valtani?

Miért nehéz ezt anyuddal megbeszélni?

Hiszen a gyereke vagy és csak jót akarhat Neked.

" csak anyam abban a hitben el, hogy en abban a suliban szeretnek leerettsegizni, ahova most jarok, de ez nem igy van."

Meg is válaszoltad szinte magadnak. Ha anyukádnak elmondod, hogy mit szeretnél szépen, akkor már tudni fogja ( azaz nem abban a hitben fog élni, amiben most), hogy mit szeretnél. Ha nem szólsz neki, akkor sose fog változni a helyzetet, mert néma gyereknek anyja sem érti a szavát, mondja a mondás. Mindenképpen beszélj vele, de ne csak oda lökd neki, hogy na, váltsunk sulit. Mondd el a problémát, az okokat, érveket és világíts rá arra, hogyha elmennél más iskolába, akkor jobb lenne, megoldódna minden, jobb eredményeid lennének.

Mi az oka annak, hogy kettes lettél?

Nem tanultál? Esetleg pikkel rád a tanár?

Én azt javaslom, hogy ezt az évet már várd meg, ha nem nagyon lesz változás, akkor őszintén mondd el anyukádnak. DE! Ahogy erről az iskoláról is azt hitted, hogy jó lesz, úgy hiheted ezt a pécsi iskoláról is. Én nem vagyok híve annak, hogy évről évre ugráljunk gimiben is. Még egyetemen oké, de nekem valahogy a gimi nem olyan.

Figyelj, én nem óhajtok a 28 éves vén fejemmel tanácsot osztogatni, de elmondom röviden, én hogy jártam 15 évesen.

minden álom volt hogy szolnokról pestre menjek művészeti suliba, nem a rajztehetségem miatt, hanem ott tanulhattunk szobrászatot, médiaismeretet, fényképezést, operatőrséget szóval, nagyon bejött.

Vegyes volt az osztály, tanyasi parasztgyerektől kezdve olyanokig akik, 14 évesen kokainoztak volt minden, a suli nagyon lezser volt, tanulni nem kellett, pedig én ahhoz szoktam, sőt a tudásnak nem is volt értéke nagyon, koleszban laktam, szar volt, nem azért mert nem lehetett elviselni a szabályokat, csak pont mint nálad, másra számítottam , mást szerettem volna.

Fél év előtt fogtam a putyerkám, hazajöttem, hogy én többet nem járok oda, öngyilkos leszek, ha visszaküldenek. Meg is próbáltam, két hét kórház, dilidoki stb.

Átírattak egy itteni suliba, ahol volt hely. Jó volt, kitűnő tanuló voltam, jól érettségiztem, lett munkám a végzettségemmel, de a helyemet nem találom a mai napig sem, és baromira sajnálom, hogy azért, mert nem az elképzeléseimnek megfelelően alakultak a dolgok eljöttem az első suliból.

Szerintem, ha maga az tetszik amit ott tanulsz,(nyilván nem véletlenül oda mentél) ne tántorítson el a környezet, azt már legalább ismered, egy új helyen egyáltalán nem biztos h jobb lesz.

Én 1--ben akartam pont sulit váltani, az anyám teljesen jól fogadta, segített, elmentünk megnézni.

Én nem azt az érvet hoznám fel a helyedben, hogy a barátnőd is oda megy. Inkább, hogy neked tetszik, itt nem érzed magad jól.