Elegem van, tanácsok?

Így nőttem fel. A mai napig emlékszem az első 96%-os dolgozatomra alsó tagozatból. Máig nem felejtettem el a műsort, amit levágott, mikor meglátta (a lakótelep másik felén is hallották), és nyilván nem egy volt az iskolás éveim alatt. Bármit csináltam, soha nem voltam jó neki, és csak mikor elkerültem otthonról ébredtem rá, mekkora törést okozott ezzel bennem.

Mára rájött, hogy ha ezt a viselkedést folytatja, elveszít. Már elüldözött az ország másik felébe, ahol nem tudja kritizálni az életem, nem tud beleszólni, anyagilag teljesen független lettem, és talán pont ez ébresztette rá, hogy ha nem tesz valamit, végleg egyedül marad. Szerencsére tett. Talán még pont időben.

Sajnos én ilyen családban nőttem fel. Mindenki mintatanuló volt, nekem is annak kell lennem. Ha hazahozok egy négyest vagy annál rosszabb jegyet máris jön a lenézés az egész családom részéről, hogy mennyire nem törődök a jövőmmel és majd mehetek a gyárba fél napokat dolgozni (igen, egy négyesen is képesek ennyire fennakadni)

Igazából hidd el, apud csak a jót akarja neked az iskolával kapcsolatban. Lehet ő nem tanult, és felnőttkorára megbánta, szóval "rajtad tölti ki". Próbáld meg higgadtan megbeszélni ezt vele egy asztalnál.

Ugyanigy voltam mint a 3-as, annyi kulonbseggel, hogy nalam akkor sem jottek ra, hogy nem kene mindent kritizalni, mikor elkoltoztem.

Arra meg foleg nem, hogy pont emiatt menekultem messzire, helyette jott a leb..szas meg a erzelmi manipulacio, hogy otthagytam oket, meg nem torodok veluk (mert masba ugye nem tudtak belekotni, tul messze voltam, nem lattak hogyan elek).

Mire felismertem, hogy ez milyen problemakat okozott az eletemben, ne, hogy nekik, de nekem is majdnem keso lett, majdnem rament az egeszsegem es addig felepitett eletem, 3-4 ev alatt sikerult terapiaval stb kilabalni ugy nagyjabol belole.

Akkor en teljesen meg is szakitottam veluk a kapcsolatot egy idore, elmondtam hogy nekik hogy miert, persze akkor is engem hibaztattak, hogy magamnak kerestem, mert nekem semmi sem eleg, meg semmi sem jo :D hat ez volt az utolso csepp!

Azota rendezodott a helyzet, de nem volt konnyu!

Szerintem mielobb beszelj vele errol, bar nem tudom, hogy fog-e valtozni...ahogy egyik valaszolo irta, sajat frusztraciojat vetiti ki rad.

Ha nem valtozik a helyzer, en javasolnam, hogy keress fel egy szakembert, csak hogy megtanitson teged helyen kezelni ezt a dolgod, es a sajat ertekeidet, eredmenyeidet, es hogy apad viselkedese ne tegyen teljesen tonkre....(mert lehet, hogy meg ennek nem erzed annyira a sulyat, de sajnos benne van hogy ez jopar evvel kesobb fog visszautni, mint nalam is).

Kitartast!