Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat » Voltatok már féltekenyek...

Voltatok már féltekenyek azért mert más beleszületett a jóba, és élt a lehetőségekkel, amiket a családja biztosított?

Figyelt kérdés
Igaz nem rokonomrol van szó, de családi téma. Egy volt kolléganőről van szó. Tudom, hogy butaság lehet, de annyira bosszantó, hogy neki minden adott. Nagyon jómódú családba született, ahol a szülei még anno kikaparták a gesztenyét, és olyan életszínvonalat érték el fiatalon, hogy csak na. Aztán megszületett a gyerekük. Ez után szinte rögtön több ingatlan a nevére lett iratva. Magán bölcsi, ovi, iskola és gimnázium. Az apja a kezdetektől fogva angolul beszél hozzá (magyarok amúgy), az ovi is angol nyelvű, végig olyan sportokat űzött, hogy úszás, lovaglás, stb., szóval jó drágákat, 14 évesen már 3 nyelven beszélt folyékonyan, és több országban járt, mint 50 átlag magyar összesen. A gimnázium végén a szalagavató nem a tornateremben volt, hanem a Mariott hotel rendezvény termében. Ez után felvették egy külföldi egyetemre. És tulajdonképpen ő csak élt a lehetőséggel,amit a szülei megadtak neki, jó tanuló volt, szorgalmas, nyelveket beszél, sikeres. Ha úgy vesszük nem is tehet róla, így oda született, ahová. De mégis úgy bosszant, hogy amíg ő egy kényelmes lakásban lakva, nyugodtan tanulhatott az egyetemi évei alatt, miközben nem volt gondja a karjára, szórakozásra, ruházkodásra, addig én egy penészes szóban osztottam 2 mail emberrel és nagykabátban tanultam, mert hideg volt. Gondoltam, hogy biztos jobban szakember vagyok nála, vagy többre vagyok képes hiszen ő nem szenvedett, de nem. Mindenben lepipál, meg a stresszhelyzetekben is. Gyorsabb a reakció ideje, könnyebben átlát mindent, jobb a felfogása. Talán azért, mert a szülei tudatosan így nevelték, nagy tudást adtak neki. És igen, van akinek, ez jut, van, akinek az, de bosszantó, hogy engem letojtak a szüleim, éheztem, fáztam szenvedtem, másnak meg adott minden, és még így is lepipál, kevesebbet erőlködik, mert nyugalomban tudta feldolgozni az információkat. Járt valaki így?
2017. nov. 19. 12:03
1 2
 11/14 anonim ***** válasza:
100%

Én 25 évesen ugyanúgy vagyok, mint te. Ráadásul nálam a szüleimnek van pénze, nagy részét a nagyszüleimtől kapták/örökölték, nekünk gyerekeknek mégis alig csurrant-cseppent valami, az ő ingatlanjaikban meg banszámlán csücsül minden, tőlünk messzire elzárva. Nemrég sikerült több mint tízmilliós hitel segítségével lakáshoz jutnunk a párommal, de azóta is csak a szájhúzogatást kapom, hogy "csak ekkora?" meg "csak ilyen?"... igen, 40 m2, tök kicsi, de lényeges segítség nélkül, a drága nyugati határ mellett ennyire futotta még osztrák fizetésből is. Aztán most a 40 m2-es "kis lyukból" nézegetem, ahogy a volt egyetemi diáktársaim meg a volt gimisek kapják a szüleiktől a jobbnál jobb ingyen lakásokat (nekem meg itt a nyakamban a 15 év hitel), segítenek nekik családi házat építeni, amire mindig is vágytam én is, gyereket vállalhatnak a szülők kontójára (pl ott lakhatnak, engem 22 évesen elüldöztek otthonról), nekik minden annyival könnyebb.... :(

Soha, de soha nem lehet behozni azt a hátrányt, hogy az ember szegény vagy tanulatlan légkörből jött. Én pl hiába voltam segédmunkás szülők éltanuló gyereke, rengeteget tanultam, mégsem tudtam soha úgy eladni magam, mint az újgazdag, önbizalommal teli, nagydumás gyerekek és ezért állást sem kaptam soha olyan jókat, mert mindenhol gondjuk van a kiállásommal. Önbizalomhiányos lettem, úgy érzem, kevesebbet érek azoknál, akik jobb esélyekkel kerültek ki az életbe. Ezt, a lelki és anyagi támogatást soha nem lehet bepótolni.

2017. nov. 19. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/14 anonim ***** válasza:

En nem irigykedek masokra anyagi szempontbol hanem azt irigylem hogy a csaladi legkor is mas. Pl egyik baratom szulei nagyon gazdagok de emellett normalisak, jozan eletuek. Az en apam meg alkoholista pedig tobbre vihette volna az eletben. Lehet h nem lennenk gazdagok de lett volna sajat haz, jo kocsi, nyaralasok neha.

Ez a gazdag barat meg kapott kocsit, korbeutazta europat, rengeteget kolt, rengeteget kirandul, draga ruhakban jar es ami a legfontosabb h nem kell szegyenkeznie a csaladja miatt.

2017. nov. 19. 20:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/14 anonim ***** válasza:
Bevallom, voltam már irigy ilyen emberre. Persze aztán megnyugtatom magam, hogy legyek büszke magamra is, mert amiért megdolgoztam, az tényleg az én érdemem... de akkor is néha igazságtalan. Talán a legdurvább az érettségikor volt. Egyik évfolyamtársam elkezdte, hogy hát, őneki elég, ha megvan a kettes, mert akkor apu berakja a zsíros családi vállalkozásba. Én meg akkor ott rettegtem, hogy igaz, hogy okos vagyok, szorgalmas meg minden, de kapcsolataim nincsenek, se nem vagyok egy übertalpraesett más hasából a lyukat is kibeszélő alkat, mennyi melómba telhet majd egy normális munkahelyet elcsípni.
2017. nov. 20. 10:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/14 anonim ***** válasza:
Azóta hogy vagy?
2023. jan. 18. 18:02
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!