Hogy lehet azt elfogadni, hogy apám, anyám elváltak és rásóztak a nagyszüleimre, akik elkényeztettek és a kialakult helyzet miatt mindannyian gyűlölnek?

Igazad van!

Szevasz...

Minek foglalkozol veluk? A nagyszuleid szeretetben nevelnek, megkapod, amit szeretnel. Tekintsd oket a szuleidnek.

Ez a tini depi pedig a korral jar.

Kozhelyeket lehet csak irni. Elotted az elet, rajtad mulik, hogy milyen lesz.

Barataid nincsenek?

Igazan sanyaru lehet elkenyeztetett gyereknek lenni.

Elvileg a saját önbecsülésünk és jól-létünk nem szabad, hogy más emberektől függjön.

Amit a családtagjaid, rokonaid csinálnak, az nem rólad szól, hanem őróluk. A viselkedésükkel a saját bensőjüket adják csak.

Ilyesmi miatt halálvágyat érezni nem más, mint saját magadat kiszolgáltatni mások kénye kedvének.

Kulcsszó: önbecsülés, öntisztelet.

Gondolj arra, hogy te is egy normális ember vagy, nem több nem kevesebb hibával, mint bárki más.

Hozhattál rossz döntést a múltban, vagy hozhattak a fejed felett rossz döntést a múltban. De ez a múlt. És semmi sem végleges, semmi nem tart örökké.

Tiszteld saját magadat és akkor ha szereted és tiszteled magad, akkor nem fog rád hatni senki gyűlölködése.

Beszélj velük, mondd el, hogy nem adtál okot erre, vagy ha igen, akkor mondják bele a szemedbe. Ha meg nincs mit mondaniuk, akkor velük van baj, de nagyjából ezt borítékolom.

Az ilyen energiavámpírokat pedig tessék szépen kitessékelni az életedből, ne a te véredet szívják a szar kis frusztrált éleük miatt. Amennyire lehet, határolódj el tőlük és éld a független saját életedet.