Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Anyák, ti éreztek felelősséget ilyen esetben?

Feleség vagy. A párod jó pasi és minden téren (szex, anyagiak, humor, érzelmek,...) odateszi magát. De kiderül, hogy néha - néha félrelép. De semmi komoly! Nem akar elhagyni, nem is érzed, hogy lenne valakije, nem hoz betegséget, nem késik, nem fogy a pénz. Erre te mégis elválsz, amitől tönkremegy a gyerek. Elkezd zülleni, pia, drog, rossz társaság, vagdosás. És persze a tanulmányi eredmények romlása. És a gyere téged okol, hiszen a barátai közül mások szüleinél is van félrelépés, és mégis együtt vannak.

Keress kérdéseket hasonló témákban: tragédia, válás, pokol

 2018. dec. 31. 13:01  Privát üzenet  

A válaszok
1 2
Szégyelném magam hogy ilyen szar értékrendje alakult ki,hogy nem zavarja a megcsalás.

A válasz 89%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 78%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/13Időpont 2018. dec. 31. 13:04 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Komolyan elgondolkodnék, sikerült ilyen selejt kölyköt nevelnem.

A válasz 90%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 2/13Időpont 2018. dec. 31. 13:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Na anyádat hibáztatsd azért mert egy szar alak lettél.

A válasz 97%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 83%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/13Időpont 2018. dec. 31. 13:11 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Kérdező, keress egy hidat és ugorj...

Nyilván az anya a felelős, emrt nem hagyta magát tovább porig alázni. Véletlenül se tedd felelőssé az apát, akinek a farka fontosabb volt a gyereknél.



A válasz 94%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 59%-ban hasznos válaszokat ad.
# 4/13Időpont 2018. dec. 31. 13:12 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem az anya felelőssége hogy félrekúr a gerinctelen faszija. Ellenben az igen, hogy ne tűrje ezt a helyzetet, és ne hagyja hogy a gyermeke a gerinctelenséget elfogadható dolognak könyvelje el. A vagdosás, a pia, a drog a gyerek döntése, az ő felelőssége, nem az anya miatt van.

A válasz 95%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 5/13Időpont 2018. dec. 31. 13:20 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

"néha - néha félrelép. De semmi komoly" - itt be lehetett fejezni az olvasást. Nincs olyan, hogy rendszeresen félrelép, "de semmi komoly".


Az én szüleim is elváltak, és tudom, hogy válás és válás között óriási a különbség, és nekem iszonyú mázlim van a szüleimmel DE! a válás egy gyerek félresiklására mint okot egyáltalán nem tudom elfogadni! Hányszor fordult elő az iskolában, hogy mással kivételeztek a tanárok "szegény, elváltak a szülei" - érdekes, én sosem voltam "szegény", mert ettől függetlenül mindig tudtam normálisan viselkedni. (Mondjuk nem is tartottam volna rá igényt, hogy sajnáljanak. Másnak meg más miatt rossz (pl. családi viták stb.)


Meg kell békélni a helyzettel és tovább kell lépni.

A nő az egyedüli dolgot tette, ami helyes!



A válasz 94%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/13Időpont 2018. dec. 31. 13:52 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Igaz nekem még nincs gyerekem, de nem hagynám, hogy 100%-ban rám és a válásra kenje a dolgot. Ha valaki lezüllik, annak nem annyi az oka, hogy elváltak a szülei. Rengeteg embert ismerek, akiket egyedül neveltek fel és mégis jó emberek lettek, szóval a gyerek szerintem itt csak ürügyet keres hogy utálhassa az anyját és játszhassa a mártírt.

A válasz 96%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 81%-ban hasznos válaszokat ad.
# 7/13Időpont 2018. dec. 31. 14:13 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Szerintem az anya nem bűnös azért, mert elvált, főleg ilyen ok miatt. (Amúgy megcsalás nélkül is jogában állt volna azt mondani, hogy vége.) Hogy az anyának milyen a kapcsolata a gyermekével, van-e tekintélye, van-e köztük olyan érzelmi kapocs, hogy tudjon hatni rá, és a jó útra terelni, inkább az anya felelőssége. Nyilván egy megcsalt, megtépázott önbizalmú, összetört ember kevésbé tudja a kezében tartani a dolgokat. Egy tini ilyen helyzetben általában inkább áldozat szerepet választ, vagdalózik, dühöng, hibáztat mindenkit, mert neki is rossz, ő is szenved. Azért teszi ezt, mert még nem elég érett érzelmileg, hogy higgadtan kezelni tudja a kialakult helyzetet. (Sajnos a legtöbb felnőtt se, de feltételezzük, hogy Ez a gyerek nem akar olyan lenni, mint a legtöbb..) Vágyna arra, hogy szeressék a szülők, hiányzik a családi egység. A veszekedés, bárki hibáztatása azonban nem megoldás senki részéről. Le kell zárni a múltat, és a jövőre kell koncentrálni. Hiába minden ellenkezés, hiába feszít szét az a leírhatatlanul sz@r érzés, ami történt, sajnos nem változtatható meg. Alapvető: nem kérdőjelezheti meg senki egy másik ember saját magára irányuló döntéseit, pl. hogy nem viseli el az őt ért megaláztatást. Az, hogy kinek mi számít megalázásnak, szintén nem egy másik ember ítéletétől függ. (!) Gyerekként még ha nagyon nehéz is, meg kell próbálni logikusan, hideg fejjel átgondolni, hogy mi lesz a legjobb mindenkinek. Gyakran a szülők is képtelenek ilyenkor józanul gondolkodni, és sokat hibáznak, veszekszenek. Hiába, ők is csak emberek. Nagyon értékelni tudják viszont a gyerek részéről a normális hangnemet, és a jelenlétet, hiszen ők is ugyanúgy szenvednek ebben a helyzetben. Még a “kedves” apuka is.


Persze a “b@sszunk be, nincs családom, utálom anyámat” is egy hozzáállás, az is vezet valahova.


Egy gyerek



A válasz 83%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 82%-ban hasznos válaszokat ad.
# 8/13Időpont 2018. dec. 31. 14:37 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
Tudod, itt nem azzal van baj hogy fáj a gyereknek a dolog. Hanem hogy a kérdezőnek ALAP hogy az anyának tűrni kellett volna hogy állandó megaláztatásban éljen, különben bűnös.. Hát nem az. Nem bűnös, sőt jól tette amit tett.

A válasz 96%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 70%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/13Időpont 2018. dec. 31. 14:45 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?

Női szemmel teljesen egyértelmű, hogy elvált. Senki sem érdemli meg, hogy egy pasi rongya legyen, amit elővesz, amikor kedve van. Például ha családosat akar játszani, ha céges buli lesz vagy kell a meleg vacsora és jó hangulat este leülve a gyerekekkel. Aztán olyanra vágyik, akit csábítani tud, aki tetszik neki, akivel kellemes, izgalmas dolgokat csinálhat és elővesz egy másik nőt. Ő már nem mutatna jól a nyaralós fotókon, de mondjuk hajlékony vagy hasonlít a pasi első szerelmére. Ő a szép dísztárgy, a feleség meg a hasznos háztartási robot.

Gyerek szemmel tűnhet tökéletesnek a házasság, apa és anya is, de egy percig se gondold (ha te vagy a gyerek) , hogy a te orrodra fogja anyád kötni, mennyire megalázó neki a megunt nő szerepe és a pénz sem ér annyit, hogy ezt elfogadja. Ha gond van a házasságukban, azt egymás közt rendezik és eddig nagyon okosan tették, mert fogalmad se volt a háttérben zajló problémákról. A válás, főleg gyerekekkel, nem egy hirtelen döntés, hanem jól átgondolt lépés. Ha te ezért csonkának, cikinek érzed magad, az nem azért van, mert anyád nem tűrt tovább. Rosszul érintett a válás, de te választottad az öncsonkító életmódot utána, nem beszélt rá senki. Az egyedüli felelős te vagy az állapotváltozásokért, a válásért pedig a szüleid és szerintem nagyobb részben az apád, akinek az értékrendjébe belefér, hogy a saját szórakozása a felesége kárára menjen.

Mindenkinél lehettek hibák, de az általad felsoroltakért csak te vagy a felelős.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 83%-ban hasznos válaszokat ad.
# 10/13Időpont 2018. dec. 31. 14:50 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
Elvált szülők! Ti is éreztek így?
Ahogy idősödtök, ti is éreztek ilyet a szüleitekkel kapcsolatban?
Szüleim nem bírnak testvéremmel így minden felelősséget rám hárítanak. Milyen megoldást lehetne erre találni?
Édesanyák! Mit éreztek/éreznétek ha a kiskorú gyermeketek többször szándékosan árt magának?
A szülő aki elhagyja a gyermekét miért nem érez iránta felelősséget, szeretetet, bármit? Hisz egy része az életének.
Édesanyák! Ti mit éreztek, meddig tartoztok felelősséggel a gyereketek sorsáért? És mi az a pont, vagy kor, ami után már nem akartok felelősséget vállalni érte?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!