Anyák, ti éreztek felelősséget ilyen esetben?

Kérdező, keress egy hidat és ugorj...

Nyilván az anya a felelős, emrt nem hagyta magát tovább porig alázni. Véletlenül se tedd felelőssé az apát, akinek a farka fontosabb volt a gyereknél.

"néha - néha félrelép. De semmi komoly" - itt be lehetett fejezni az olvasást. Nincs olyan, hogy rendszeresen félrelép, "de semmi komoly".

Az én szüleim is elváltak, és tudom, hogy válás és válás között óriási a különbség, és nekem iszonyú mázlim van a szüleimmel DE! a válás egy gyerek félresiklására mint okot egyáltalán nem tudom elfogadni! Hányszor fordult elő az iskolában, hogy mással kivételeztek a tanárok "szegény, elváltak a szülei" - érdekes, én sosem voltam "szegény", mert ettől függetlenül mindig tudtam normálisan viselkedni. (Mondjuk nem is tartottam volna rá igényt, hogy sajnáljanak. Másnak meg más miatt rossz (pl. családi viták stb.)

Meg kell békélni a helyzettel és tovább kell lépni.

A nő az egyedüli dolgot tette, ami helyes!

Szerintem az anya nem bűnös azért, mert elvált, főleg ilyen ok miatt. (Amúgy megcsalás nélkül is jogában állt volna azt mondani, hogy vége.) Hogy az anyának milyen a kapcsolata a gyermekével, van-e tekintélye, van-e köztük olyan érzelmi kapocs, hogy tudjon hatni rá, és a jó útra terelni, inkább az anya felelőssége. Nyilván egy megcsalt, megtépázott önbizalmú, összetört ember kevésbé tudja a kezében tartani a dolgokat. Egy tini ilyen helyzetben általában inkább áldozat szerepet választ, vagdalózik, dühöng, hibáztat mindenkit, mert neki is rossz, ő is szenved. Azért teszi ezt, mert még nem elég érett érzelmileg, hogy higgadtan kezelni tudja a kialakult helyzetet. (Sajnos a legtöbb felnőtt se, de feltételezzük, hogy Ez a gyerek nem akar olyan lenni, mint a legtöbb..) Vágyna arra, hogy szeressék a szülők, hiányzik a családi egység. A veszekedés, bárki hibáztatása azonban nem megoldás senki részéről. Le kell zárni a múltat, és a jövőre kell koncentrálni. Hiába minden ellenkezés, hiába feszít szét az a leírhatatlanul sz@r érzés, ami történt, sajnos nem változtatható meg. Alapvető: nem kérdőjelezheti meg senki egy másik ember saját magára irányuló döntéseit, pl. hogy nem viseli el az őt ért megaláztatást. Az, hogy kinek mi számít megalázásnak, szintén nem egy másik ember ítéletétől függ. (!) Gyerekként még ha nagyon nehéz is, meg kell próbálni logikusan, hideg fejjel átgondolni, hogy mi lesz a legjobb mindenkinek. Gyakran a szülők is képtelenek ilyenkor józanul gondolkodni, és sokat hibáznak, veszekszenek. Hiába, ők is csak emberek. Nagyon értékelni tudják viszont a gyerek részéről a normális hangnemet, és a jelenlétet, hiszen ők is ugyanúgy szenvednek ebben a helyzetben. Még a “kedves” apuka is.

Persze a “b@sszunk be, nincs családom, utálom anyámat” is egy hozzáállás, az is vezet valahova.

Egy gyerek

Női szemmel teljesen egyértelmű, hogy elvált. Senki sem érdemli meg, hogy egy pasi rongya legyen, amit elővesz, amikor kedve van. Például ha családosat akar játszani, ha céges buli lesz vagy kell a meleg vacsora és jó hangulat este leülve a gyerekekkel. Aztán olyanra vágyik, akit csábítani tud, aki tetszik neki, akivel kellemes, izgalmas dolgokat csinálhat és elővesz egy másik nőt. Ő már nem mutatna jól a nyaralós fotókon, de mondjuk hajlékony vagy hasonlít a pasi első szerelmére. Ő a szép dísztárgy, a feleség meg a hasznos háztartási robot.

Gyerek szemmel tűnhet tökéletesnek a házasság, apa és anya is, de egy percig se gondold (ha te vagy a gyerek) , hogy a te orrodra fogja anyád kötni, mennyire megalázó neki a megunt nő szerepe és a pénz sem ér annyit, hogy ezt elfogadja. Ha gond van a házasságukban, azt egymás közt rendezik és eddig nagyon okosan tették, mert fogalmad se volt a háttérben zajló problémákról. A válás, főleg gyerekekkel, nem egy hirtelen döntés, hanem jól átgondolt lépés. Ha te ezért csonkának, cikinek érzed magad, az nem azért van, mert anyád nem tűrt tovább. Rosszul érintett a válás, de te választottad az öncsonkító életmódot utána, nem beszélt rá senki. Az egyedüli felelős te vagy az állapotváltozásokért, a válásért pedig a szüleid és szerintem nagyobb részben az apád, akinek az értékrendjébe belefér, hogy a saját szórakozása a felesége kárára menjen.

Mindenkinél lehettek hibák, de az általad felsoroltakért csak te vagy a felelős.