Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal Belépés/Regisztráció Egy véletlen kérdés Facebook






Kategória: Családi kapcsolatok » Szülő-gyermek kapcsolat

A kérdés

Szerintetek mi a teendő ilyen helyzetben?

Párommal több, mint két éve vagyunk együtt, eddig külön éltünk, de most hazajöttünk külföldről és úgy volt hogy egy-két hónapot otthon lakunk majd édesanyámnál. Sajnos ebből a pár hónapból majdnem egy év lett volna, csakhogy sűrűsödni kezdtek a veszekedések otthon, elvileg a párom miatt. A két testvérem el kezdett fújni rá, mondvacsinált okok miatt (pl. anyám a páromat védte meg velük szemben), tőlem el kezdtek távolodni, nem keresték a társaságomat, így én is olyan magatartást vettem fel velük szemben, amit ők. A viták nem maradtak abba, leginkább a nővérem szította őket, állandóan ránk panaszkodott valami miatt anyámnak és sajnos sikerült is telebeszélnie anyám és a húgom fejét. Az lett mindennek a vége, hogy anyám kidobta otthonról a páromat, de úgy hogy nem is jöhet vissza, csak a cuccaiért. Nekem azt magyarázzák, hogy manipulálva vagyok a párom által, amit nem tartok igaznak. Azt mondják rá, hogy tróger, nem segít itthon, lusta, nem dolgozik, amik nem igazak. Amikor ketten éltünk kint, mindig megkérdezte ha kellett segítség, ha szóltam, jött segíteni, anyagilag is támogat, mindig meghallgat, szeret és én is mindenben támogatom. Most három hónapig otthon volt, de keresett munkát, csak az első helyre nem tudott bejárni a rossz közlekedés miatt, viszont most kezdett egy másik helyen. Pénzt mindig adtunk a háztartásba,vásároltunk is, számlát is fizettem, de csak azt kaptuk burkoltan, hogy az nem elég, mert mindent felzabálunk. Ha egyszer főzni mertünk külön, magunknak, akkor az volt a baj, hogy mindig ezt csináltuk. Viszont már annyira összezavart ez a sok vita hogy már nem tudom kinek mit higyjek. Ahogy sorra gondolkodok a dolgokon, úgy lesz egyre furcsább a sztori a család részéről, így őrlődöm, mit is kéne csinálnom. Sajnos egyre inkább kinyílt a szemem, hogy milyen is az en családom, viszont otthon azt a latszatot keltem hogy nem vagyunk együtt, mert unom hogy mindenki hülyének néz és meg akarja mondani, hogy mit tegyek. A páromat nem akarom elveszíteni, de már kb. minden hülyeséggel megvádolják és anyám nekem is olyan dolgokat emlegetett fel, amiért kisgyerekeknek szokás szólni (pl. miért nasiztunk filmezés közben). Tudom hogy az lenne a legjobb ha én is elmennék onnan, de azért kíváncsi lennék mások véleményére is. Ha részletek érdekelnek valakit, írok még.

Keress kérdéseket hasonló témákban: kapcsolat, anya-lánya kapcsolat, konfliktus, szülő-gyermek kapcsolat

  ápr. 29. 12:00  Privát üzenet  

A válaszok

Kérdező, van úgy, hogy az embernek választania, döntenie kell...

"Az lett mindennek a vége, hogy anyám kidobta otthonról a páromat, de úgy hogy nem is jöhet vissza, csak a cuccaiért. " - én mondjuk ebben a pillanatban léptem volna a párommal együtt.



A válasz 89%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 64%-ban hasznos válaszokat ad.
# 1/10Időpont ápr. 29. 12:07 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Igen, csak az utolsó veszekedés nővérem és a párom között akkor történt, amikor anyám és én is dolgozni voltunk. De ez is érdekes, hogy nővérem utolsó előtti otthon töltött napján kezdett el megint balhézni és párom szerint olyanokat mondott neki, hogy eléri, hogy őt kirakják innen. Aznap délután párom nem aludt otthon, mondta, hogy addig nem megy haza, amíg nővérem nem megy el, majd reggel anyám Facebook üzenetben tudatta párommal, hogy nem jöhet vissza. Igazad van, ha ott lettem volna, akkor kellett volna menni, akkor nem beszélték még volna a fejem tele azzal, hogy én vagyok a hülye, hogy a páromnak hiszek és nem nekik.

# 2/10Időpont ápr. 29. 13:45 Privát üzenet

Én azt mondom, hogy az ember lehetőleg ne fordítson hátat a családjának... de

azt te tudod, hogy mennyire igaz, amit a párodról mondanak, és legyél őszinte magadhoz. Ha tényleg erős a kötelék a pároddal, és kitartasz mellette, akkor tudod, kit válassz, és álljatok a saját lábatokra, költözzetek el messzire.


Az is egy lehetőség, hogy kiállsz a párod mellett a családdal szemben, és vállalod a villámhárító szerepet. Párodat nem viszed haza hozzátok, de közlöd a családdal, hogy együtt vagytok. Ezt megint csak te tudod, hogy mennyire erős a kötelék. Nem könnyű ez az élet sem, mert felőröl az állandó két tűz közötti állapot, gondold át, megéri-e.

És van a 3-ik lehetőség, mégpedig hogy a családot választod, (mert úgy érzed igazuk van) és szakítasz a pároddal.


Ezt csak te tudod eldönteni. Egyik sem könnyű.



A válasz 100%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 3/10Időpont ápr. 29. 15:01 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Nem akarok villámhárítót játszani, mert elég volt ennyi időt így eltölteni. Az a baj, hogy az én családom sose volt egy megértő és támogató közösség, általánosak a balhék. Anyám nekem beszéli ki a nővéremet, ha baja vab vele.

# 4/10Időpont ápr. 29. 15:20 Privát üzenet
A kérdező kommentje:

Itt egy probléma megbeszélése abból áll, hogy anyám a saját igazát erőszakolja és én mindig megsértődök persze, ha nem akarom hallgatni a hülyeségét. Nővérem állandóan ordítozik és kb. dühkitörései vannak.

# 5/10Időpont ápr. 29. 15:23 Privát üzenet

"Amikor ketten éltünk kint, mindig megkérdezte ha kellett segítség, ha szóltam, jött segíteni, anyagilag is támogat, mindig meghallgat, szeret és én is mindenben támogatom. Most három hónapig otthon volt, de keresett munkát, csak az első helyre nem tudott bejárni a rossz közlekedés miatt, "


Elmondom milyen a normális társ $mármint a férjem): nem kell neki szólni, látja a munkát és ő is csináltja azonnal. Nincs olyan, hogy anyagilag támogat, mert ketten egy pár vagyunk és minden közös. Nem utcalány vagy kitartott vagyok, hogy támogatni kelljen, hanem a felesége, akivel együtt él. Neki nem volt olyan, hogy rossz közlekedés, ha kellett, akkor bárhol tudott dolgozni, pedig megesett, hogy napi négy órát utazott a munkahelyére évekig oda vissza.


Valószínűleg anyádnak igaza van, de majd rájössz. Amit itt előadtál, az max arra jó, hogy ne haljon éhen, de egy ilyen manusra nem lehet építeni. Gondolom tényleg alig adtatok be a családi kasszába és tényleg sokat zabáltatok. Ha ti tényleg ennyire kis dolgos, szorgalmas emberkék lennétek, akkor nem lógtatok volna anyád nyakán egy évig. Ja te még mindig ott élősködsz. Csak a másik herét vágták ki.



A válaszíró 60%-ban hasznos válaszokat ad.
# 6/10Időpont ápr. 30. 05:48 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Ezért írtam, hogy kérdezzen, akit érdekelnek a részletek és ne találjon ki hozzá dolgokat. Egy hónapról lett volna szó, amit otthon töltünk, de a helyről, ahova mentünk volna, nem jeleztek vissza és én az egyetemet sem tudtam befejezni az Erasmus miatt, ahogy terveztem. Én dolgozom kb 18 éves korom óta, 19 éves korom óta nem is élek otthon, pont az otthoni körülmények miatt, most is dolgozom és tanulok, úgyhogy légyszíves ne mondd azt, hogyan élősködöm. A páromnak már én mondtam azt, hogy keressünk olyan helyet, ahova normálisan lehet bejárni és amikor felmondott, akkor még mondták is neki, hogyha mégis sikerül bejárnia, akkor várják vissza. Kint dolgozott, napi 14 órákat is, félre tudott tenni egy jelentős összeget, előtte 9 évig ugyanazon a helyen dolgozott. A pénzről meg annyit, hogy én sosem szerettem kérni senkitől, mert nekünk sosem volt, ezért állok másként a pénzügyekhez. A párom mindig azt mondja, hogy a pénz, az közös, mivel egy pár vagyunk. Az meg hogy néha szólni kell valakinek, hogy segítsen, szerintem még nem főbenjáró bűn, mivel senki sem tökéletes. Azért arról, hogy ki lusta a családban és ki nem, tudnék órákig vitatkozni, pl. nővéremet ide sorolnám, aki megcsinál egy félórás házimunkát, utána egész nap a gépen vagy a telefonon lóg és üvölt olyan dolgokért a másikkal, ami az ő hibája. Én otthon főzök, mosok, takarítok. De örülök, ha neked ilyen tökéletes férjed van, de én nem élménybeszámolót és ócsárlást vártam, hanem kulturált véleményt.

# 7/10Időpont ápr. 30. 09:08 Privát üzenet
A kérdező kommentje:

És szerintem sehol sem írtam, hogy egy éve ott vagyunk már, azt írtam "volna", tudod, értő olvasás. Február eleje óta vagyunk otthon, hogy tiszta legyen a kép.

# 8/10Időpont ápr. 30. 09:15 Privát üzenet

Tudod, általában az anyukák nem akarnak rosszata gyereküknek, és az is lehet, hogy egy kívülálló jobban látja a helyzetet, mint aki benne van.

Az "élménybeszámoló" amit az egyik válaszoló írt, pedig azért hasznos, mert össze tudod hasonlítani a saját helyzeteddel, és talán le tudod vonni a megfelelő következtetést. Nem kell leszólni, segítő szándékkal írt ő is.

De te csak a kifogásokat keresed.


Olyan nincs, hogy rossz közlekedés, ha menni akarok dolgozni, akkor megoldom. Szerzek egy biciklit, vagy egy autós munkatárssal egyeztetetek, beszállok a benzinbe, vagy egyszerűen korán kelek, és bemegyek gyalog. Ha akarok, természetesen.


Anyukád oldaláról nézve, nem csodálkozom, hogy nem akart egy ingyenélőt a lakásába. Az, hogy a te párod, az nem jelenti azt, hogy automatikusan köteles elviselni.


Mégis, milyen megoldást, javaslatot vársz itt?

Vagy elköltözöl, vagy elviseled, ami otthon van. Nincs több lehetőség.



A válasz 51%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 80%-ban hasznos válaszokat ad.
# 9/10Időpont ápr. 30. 10:05 Privát üzenet
Hasznos számodra ez a válasz?
A kérdező kommentje:

Semmiféle kifogást nem keresek, nem is értem, ez hogy jött ide. Véleményeket kértem, hogy ezt az esetet mások hogy látják, de azt nem kértem, hogy valaki költsön hozzá hülyeségeket, amik nincsenek is jelen. Hozzáteszem, én mondtam már neki, hogy keressünk olyan helyet, ahova van közvetlen bejárás a településről, ahol lakunk. És hozzáteszem, ehhez jócskán hozzátett a munkahely magatartása, mert az első munkanap előtt tudatták velünk, hogy vannak a céges buszjáratok, első nap pedig nem is jött az a bizonyos járat, mert nem szóltak, hogy lesz új felszálló, utána meg flegmáztak, hogy éjszakára akarta kérni magát, holott megmondta előre, hogy honnan fog bejárni. Pedig páromnak nem lett volna baja a két-három óra várakozási időkkel a járatokig, ezt ő maga mondta. Senki sem ingyenélő kettőnk közül, csak akkor ne játsszuk már az álszentet, hogy valakinek minden meg van engedve, a másiknak semmi, ergo anyám se lát tisztán. Nem nyavalyogni akarok, egyszerűen megkérdeztem, hogy kinek mi a véleménye erről. Viszont inkább lépek előre, minthogy abból tanuljak, hogy anyuka mit mond, inkább a saját tapasztalataimból fogok fejlődni. Ha esetleg nem úgy jönnek össze a dolgok, ahogy szerettem volna, akkor sem az a megoldás, hogy anyám eldönti helyettem, hogy vége legyen e a kapcsolatnak vagy sem vagy megsértődik rám, hogyha nem úgy döntök, ahogy elvárja. Ennyi erőből már rég nem lenne senkinek se kapcsolata, ha mindenki hagyná, hogy helyette a szülei döntsenek. Az meg szerintem nem feltétlen baj, ha az ember nem vállalja el az első, legszarabb munkát, ha nincs azonnal rákényszerülve, ettől még nem lesz ingyenélő. Egyébként pontosan tudom, hogy hol vannak hibái a páromnak, de én is messze állok a tökéletestől.

# 10/10Időpont ápr. 30. 11:13 Privát üzenet

Értesítsünk róla, ha új válasz érkezik? Válasz küldése



Kapcsolódó kérdések
A szüleim válnak anyummal itt szeretnénk maradni a családi házban, de apám nem akar elmenni a ház 50-50% (elmultam 18) volt már valaki ilyen helyzetben mi a teendő?
Mi a teendő ilyen helyzetben?
Mi a teendő ilyen helyzetben?
Mi a teendő ebben a helyzetben?
Azt hiszem, hogy a menyasszonyom evészavarral küzd. De nem hagyja, hogy segítsek neki! Mi a teendő ilyen helyzetben?
Mi a teendő ebben a helyzetben?

Kérdések a Családi kapcsolatok rovatbólKérdések a Szülő-gyermek kapcsolat rovatból








Minden jog fenntartva © 2019, www.gyakorikerdesek.hu | GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Kapcsolat: info (kukac) gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!