Új testvért választott magának és még én vagyok a rosszfej?
A bátyám 15 évvel ezelőtt talált egy legjobb barátot akit azóta testvérré emelt. Velem nem tartja a kapcsolatot, lenéz engem mert más társadalmi rangban vagyok. Ők budapesti managerek lettek, én vidéki gyári munkás vagyok. Nekik az a napi gondjuk hogy van-e szabad asztal xy luxusétteremben (tényleg volt ilyen), nekem hogy lesz-e étel az asztalomon. Más világ a kettő.
Szüleink “kimaradnak” ebből a szavaikat idézve, mert annyira különbözőek vagyunk. Szóval ezt a barátját hívja testvérének, a budapesti választott környezete valóban azt hiszi hogy ő az neki! Hogy a féltestvére. Mondok példákat: amikor lett barátnője, arról én 2 év után értesültem, a barátjának vitte el bemutatni. A szülői bemutatásnál is meghívta a szüleinkhez azt a srácot, engem meg nem! Az eljegyzésről nem tudtam, a bulin sem voltam meghívott! Az esküvőről sem tudtam, nem kaptam meghívót! Szüleink mondták hogy menjek el velük színházba, öltözzek fel öltönybe, majd a városházán kötöttünk ki a házassági szertartáson. A lány és családja elment mellettem! A lagziba nem voltam meghívva. A szüleinkkel összevesztem, de ők azt mondták hogy szégyen lett volna ha nem vagyok ott a saját testvérem esküvőjén és tudták hogy mivel nem kaptam meghívót, így nem mennék el magamtól! Természetesen az “új testvére” volt a tanú.
Azóta eltelt 3 év, a csajt a mai napig nem ismerem, nem lettem bemutatva. Februárban értesültem véletlenül hogy megszülettek az ikreik már januárban! Azóta volt már keresztelő is ahol az új testvér a keresztapa.
És nekem mondják a szüleim hogy illene elmennem gratulálni! De miért ha nekem nem is szólt senki, nem is tudok róla elvileg? A csajnak se lettem bemutatva! Szerintem lehet hogy ő is a testvérének hiszi azt az idegent! Minden családi ünnepségen ottvan! Karácsonykor már 10 éve nem jövünk össze, minden ünnep külön van tartva. Ő megy 24-25, én 26-27-én.
Az okot nem mondja meg a mai napig senki! “Más világ vagytok, mintha nem is testvérek lennétek” ennyit tudok. Más magyarázatot nem kapok. Már veszekedtem, ordítottam, de mást nem mondanak, csak ezt hogy van úgy, hogy két ember nem kompatibilis. A bátyám velem nem áll szóba, az utcán elmegy mellettem! Kiindulópont nem volt! Én középiskolába mentem, ő akkor egyetemre külföldre. Haza se jött, 4 évig az USA-ban volt. Amikor hazajött én már dolgoztam egy gyárban, ő meg egyenesen Budapestre költözött. Így elmentünk egymás mellett. Amíg kint volt, velem nem tartotta a kapcsolatot, mert akkoriban ez drága mulatság volt (15 éve), nálunk internet sem volt akkoriban. Elmentem párszor a helyi könyvtárba, csináltam Skypeot de nem nagyon akart velem beszélni, így nem eröltettem.
Olvastam hasonló sztorit már többet is, kiváncsi lennék az ő véleményükre is ha idetalálnak.
válasza:Nem magadnak köszönhetned, a szüleidnek, az iskolai eredményeidet!
Anyaként ég a képem helyettük!
Másrészt én rühellem a tesóm, pedig 2 év van köztünk. Káromkodik, szegény nagyon buta, de okosnak hiszi magát, erőszakos, közönséges, agresszív, nem tájékozott, be nem áll a szája, sikertelen, dologtalan, követelőző, kiszolgáltatja magát és észre sem veszi!
Ha lehet kerülöm, nekem is mond olyat anyám, hogy ő a tesóm, de ezért nem kell kedvelnem, szeretnem, csak azért mondja, mert a tesóm érdeke lenne jóban lenni velem..
Áh..
Vannak, akik nem férnek össze, de ennek az elmérgesedéséről a szülők tehetnek!
Most összeszámoltattam anyámmal, öcsémre csak ő 5 év alatt 5 millióval többet költött, mint rám, apám dettó így.
Öcsém a kedvenc, mindig is az volt, pedig se nem értelmes, se nem sikeres.
Engem meg nyúznak, hogy a család defontos, mert tudnám őt támogatni, meg majd egyszer rászorulhatok blabla, csak akarnak valakit, aki pesztrálja helyettük, mint egész életemben kellett játszani a kicsivel, figyelni, hogy ne legyen baja, magammal cipelni, vigyázni rá, tanulni vele, elhozni..
Alapíts saját családot és tedd olyanná, amilyenné akarod, azoktól meg, akik kiszipolyoznak érzelmileg, azokat építsd le, válj meg tőlük!
Mellesleg semmi köze hozzá a feleségnek, hány tesója van a férjnek. Engem pl hidegen hagyna.
Nem kötelező a tesóknak szeretniük egymást! Ahogy a szülőket sem kötelező szeretnie egy gyereknek sem! Ellenben fordítva kötelező, le is van írva(nálunk az apaságiban volt) Ezt nagyon sok szülő elfelejti...
válasza:Itt nem a pénzről, vagy az iskolai végzettségről van szó! Hanem arról, hogy a ti családotokban a kommunikáció marhára nem működött. Egy átlagos családban azért jobb esetben megbeszélnek mindent egymással, vannak rosszabb és jobb időszakok, vannak nézeteltérések, viták, de békés és összetartó fejezetek is. Hogy lehet két testvér ennyire külön nevelni? Ez egyszerűen képtelenség! Nagyszülők sem voltak soha?
Ti soha nem ültetek le a tesóddal megbeszélni dolgokat, hogy mégis anyuéknak mit adunk szülinapra, karácsonyra? Nem volt soha egy közös téma? Nem legóztatok együtt, vagy nem néztetek együtt egy filmet sem? Ez olyan, mint valami rossz thriller, már ne is haragudj. Pont, hogy a kisebb testvér sokszor szeretne a nagyobbra hasonlítani, csüng a nyakán, hívja játszani. Csak volt egy szülinap, egy ballagás, egy közös összejövetel, karácsony, húsvét, nem létezik, hogy szóba sem álltatok egymással! Akivel egy fedél alatt élsz, igen elmebeteg dolog nem tudomást venni, szóval itt valami másnak is kellett lennie. Néha csak elmentetek egy állatkertbe, vagy egy moziba, színházba, strandra, nyaralni, kirándulni, bringázni, fagyizni stb. ahova egy átlagos család elmegy néhanapján. Én megkeresném a testvéremet és leülnék vele ezeket nyugodtan átbeszélni, hogy ebben a történetben mégis ki a hibás és hol lett elrontva? Értelmesnek tűnsz, ha úgy egyszerűbb, írd le a gondolataidat, írd le, amit érzel, írd le, te hogy látod ezt az egészet. Gratulálj a gyerekeihez, mond el, hogy mennyire sajnálod, hogy kimaradtál mindebből, mennyire fáj neked, ha nem akar megismerni, vagy nem köszön. Vedd fel vele a kapcsolatot és valahogy fejezzétek be ezt a ronda történetet. Vagy így, vagy úgy, de ne hagyjátok félbe. Lehet az lesz a vége, hogy nem akartok egymással beszélni, de legalább van vége, megtudod, hogy mi miért törént. De az is lehet, hogy óriási félreértések sorozatának az áldozatai vagytok és őt is legbelül bántja, hogy nincs igazi testvére, ő is szeretne veled beszélgetni. Utána kell járni. A szüleid pedig mélységesen szégyelljék magukat!
válasza:Kérdező!
Otthon is ennyire mártírkodsz?
Lehet azért nem bírnak otthon.
A tesód látványosan megszakította veled a kapcsolatot, úgyhogy fejezd be a mártírkodást, és te is tegyél ugyanígy!
Az hogy semmire nem vitted az életben, az jelen esetben teljesen irreleváns.
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Ez nem a te kérdésed: https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__testveri..
Ha nem, akkor bocsi, csak nagyon hasonlít.
20; igen. Igazad van.
21; 22; 25; igazából rossz tanuló voltam, nem tanultam! A bátyám napköziben, tanulócsoportban volt amíg Apánk érte ment, én egyedül voltam otthon 6-ig amíg meg nem jött valaki. Akkor kérdezték “tanultál?” én meg ràmondtam hogy igen, meg hogy leckét is írtam. Pedig kb soha nem írtam és nem tanultam. Így 3-as tanuló voltam átlagosan, egyszer buktam is de a pótvizsgán átmentem.
Nem mondtam hogy nem álltunk szóba, de közös program soha nem volt! Neki 12 éves kora óta a szobájában volt TV, ott nézte. Ha hazajött általánosból 6-kor, ment a szobájába meg én is a nappaliba TV-zni vagy 7-8-kor aludni. Hétvégén ő haverozott vagy Apánkkal focimeccsre ment. Középiskolában már csak hétvégén jött haza, sokszor már akkor sem, mert focicsapatban játszott Pesten és ott maradt a meccsek miatt. Ha otthon volt csajozott, haverozott, bulikba járt. Én akkor 9-10 éves voltam! Húsvétkor ő nem jött locsolni, Karácsonykor Apámmal “nagyfiúként” fát vágott (engem nem engedtek ki) majd nálunk az ünnep úgy zajlott, hogy 5-kor vacsoráztunk, átadtuk az ajándékokat, majd Apám elaludt a TV előtt, Anyám beborozott, szexeltek a szobájukban, mi meg meguntuk a haghatásokat és elmentünk a saját szobáinkba. Nagyszülők egyik oldalon nem éltek már rég, a másikon nemtörődömök voltak, nem is jöttek soha hozzánk mert utálták Apámat. Programokra tényleg nem mentünk szinte soha! Egyszer voltunk moziban és egyszer egy várjátékokon. Tudom hogy hihetetlen, de kb mindig otthon ültünk. Nyaralni soha nem voltunk együtt.
23; igazad van végülis.
25; nem de kisérteties, van egy másik kérdés is, ezeknek a hatására írtam ki! Googleben dobta ki az oldalt. Kiváncsi lennék a véleményükre!
válasza:Én csak azt nem értem, hogy ha a bátyádat a budapestre járatták iskolába, miért nem oda írattak téged is?
Nekem ez nem tiszta. Óvodában még nem derült ki, hogy milyen tanuló leszel.
Ekkora megkülönböztetés nem normális a szülők részéről.
Apád autójába befértél volna, ha a bátyádat hozta vitte, vihetett volna téged is.
Vagy apád ennyire nem szeretett?
válasza: válasza:Savlekötőnek igaza lehet.
Ez sokmindent megmagyarázna. Hogy ettől könnyebb lesz-e neked, Kedves Kérdező, azt nem tudom.
Te akkor sem vagy hibás.
Én kiborítanám a bilit. Ha belegondolsz, mit veszíthetsz.....semmit....de talán válaszokat kapsz a kérdéseidre.
Ez nem család és nem is lesz. Nem veszítheted el, ami - nekem úgy tűnik- soha nem is volt a tied.:(
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!