Egyetemisa gyerekek szulei! Ti egyetertetek a gyereketek
altal valasztott szakkal?
Figyelt kérdés
Nekem ket fiam, de mindkettot mashova kepzeltem volna el. Latom, hogy szeretik, de szerintem lesznek nehezsegeik kesobb. Mit tanul a gyereketek? Miert ertetek vagy nem eretetek egyet a valasztasukkal?
Te ne képzeld el sehova a gyerekeidet. Neked is megvolt az esélyed tanulni. Ők hadd döntsék már el mi érdekli őket. Jobb lenne, ha olyan szakra járnának kényszerből, amit 8 év alatt végeznének el ketessel ? Ha elvégzik. Ez sem mutat szépen álláskeresésnél.
2016. szept. 6. 13:10
Hasznos számodra ez a válasz?
2/19 A kérdező kommentje:
Koszonon a keretlen kioktatast, es, hogy nem a kerdesre valaszoltal.
2016. szept. 6. 13:26
3/19 anonim válasza:
én vagyok az egyetemista gyerek. a szüleim nem örültek a választásomnak,ők a nyelvek irányában akartak terelgetni,mert mindig is jó voltam belőlük. de szerintem csak a nyelvből nem lehet megélni és nem is akarnék. inkább marad kiegészítésképp és kerestem más szakot,ami még érdekel.mondom,nem örültek, de az első évem után megbékéltek vele és mondták,hogy örülnek,hogyha szeretem és hogy nem hagytam magam rábeszélni
2016. szept. 6. 13:34
Hasznos számodra ez a válasz?
4/19 anonim válasza:
Akkor válaszolok a kérdésre. Nem azt tanulja a gyerek, amit reméltem, de nem szólok bele. Nem kényszerítem bele olyan szakba, ami nem érdekli, ezáltal nem biztos, hogy sikerül elvégezni. Vagy elvégzi rossz jeggyel és csapnivaló "szakember" lesz. Ezt akarod ? Én nem. Majd ő eldönti mi az, amit 40 évig szívesen dolgozna. Ha itthon nem él meg belőle, akkor majd külföldön. Nem egy ilyenre volt példa a rokonságban, ismerősök körében. Pl. itthon biológia 80 ezer ft, Ausztriában 2800 euró. Mindenki lenézte a diplomáját, de szerencsére fütyült rájuk és nagyon jól járt. Úgyhogy nem számít mit gondolok a gyerekem választott szakjáról. Az ő élete. Nem ugatok bele.
2016. szept. 6. 13:59
Hasznos számodra ez a válasz?
5/19 anonim válasza:
Szintén gyerekként válaszolok, ha nem baj. Mikor kezdtem az egyetemet, próbáltak lebeszélni róla, hogy nem nekem való. Aztán már első év végére mindenki azt mondta hogy mást nem tudnának nekem elképzelni, és látják mennyire élvezem. Nem volt kényszer vagy szenvedés a tanulás, idén államvizsgáztam le, ötössel. Máris dolgozom, és azt kell mondjam, eddig imádom, nem tudnék mást csinálni. Ha a szüleimre hallgatok óvónő lett volna belőlem. Azt is szeretném, biztosan, de nem tudnám teljes szívvel végezni a munkámat.
2016. szept. 6. 14:11
Hasznos számodra ez a válasz?
6/19 anonim válasza:
"Latom, hogy szeretik"
Ez a lényeg!
"de szerintem lesznek nehezsegeik kesobb. "
Kinek nem lesz? "nem élhet senki gondtalan"
a gyerek nem a szülők elvetélt vágyait hivatottak betölteni- mindent megadtunk nekik, hogy tanulhassanak, és hogy szabadon választhassanak. A döntésbe már nem szóltunk bele.
2016. szept. 6. 14:29
Hasznos számodra ez a válasz?
7/19 anonim válasza:
Én is gyerek vagyok.
Nekem anyukám ezek szerint erőszakosabb sokkal az itteni szülőknél, mert ő megmondta, hogy az ő lánya csak orvos, mérnök vagy informatikus lehet. :D (állítása szerint, ha nem látná, hogy lenne eszem ezekhez, akkor nem erőltetné)
Mivel a felsoroltak közül az egyiket választottam (tényleg érdekel), ezért meg vannak elégedve a választott szakkal a szüleim.
2016. szept. 6. 14:37
Hasznos számodra ez a válasz?
8/19 anonim válasza:
Én is gyerek vagyok. Nekem már középiskola választásnál is nagyjából egyértelmű volt, hogy milyen terület érdekel. Ennek megfelelően is helyezkedtem el, de először egy okj-t végeztem el és most munka mellett fogom megcsinálni az okj-nek a főiskolai alapszakát.
Mindenhol vannak nehézségek, nincs olyan, hogy könnyű szak. Max valamilyen szempontból könnyebb az egyik a másiknál. Ha meg nem büfé-ruhatár szakra jelentkeztek, akkor tök jól elfognak tudni helyezkedni. Kár ezen pattogni.
2016. szept. 6. 14:43
Hasznos számodra ez a válasz?
9/19 anonim válasza:
Szerintem nem számít, hogy te hova képzelted őket el, különálló személyek, saját akarattal, elképzelésekkel, vágyakkal, szóval szülőként a legtöbb amit tehetsz, hogy támogatod őket, főleg, ha szeretik.
2016. szept. 6. 14:47
Hasznos számodra ez a válasz?
10/19 anonim válasza:
Na, itt vagyok én, akit elterelgettek az általuk megálmodott szak felé, úgyhogy én is kezdtem elhinni, hogy azt akarom. Egy év után otthagytam, és átmentem az általam valóságosan szeretett szakra. Ma már meggyőződéssel állítják, hogy ők igazából az első szakról le akartak beszélni, de én nagyon ragaszkodtam ahhoz, így beletörődtek, pedig "megmondták". Mivel összességében jól sült el és az első szakon szerzett tapasztalataimat is tudtam hasznosítani, a szüleim pedig őszintén örülnek és büszkék, így csak röhögünk ma már az egészen, de ez nagyon veszélyes játszma...
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: