Tudnátok szeretni ettől függetlenül? Lent.

Nem, ugyanis az, akit tíz éve nem láttam gyakorlatilag tök idegen.

A ramdom cimborák többet jelentenek, akikkel hetente összeülünk beszélgetni, mint egy tízéve az életemből fizikálisan eltűnt akárki.

Nálunk én léptem le otthonról, mikor az kisebb testvérem 11 éves volt. Mivel nem volt jó kapcsolatom a szüleimmel sajnos, sokat nem találkoztunk.

Pár éve érettségizett le, és költözött abba a városba, ahol én is lakom. Írtam neki, hogy ha tudok bármiben segíteni, vagy csak feljönne ebédelni, akkor írjon nyugodtan (egyetem miatt költözött, emlékszem a saját egyetemista éveimre, nem vagyok egy nagy szakács, de azért a zacskós levesnél jobbakat is tudok főzni). Meglepetésemre válaszolt, találkozót kért. Beültünk egy helyre iszogatni. Nagyon fura volt egy felnőtt emberrel sörözni, akit kb. évente láttam, és hiába tudtam, hogy nő, meg változik, az én fejemben ő akkor is egy 11 éves kisfiúként létezett, mint mikor utoljára együtt laktunk.

Tök érdekes volt újra megismerni, részben, mintha épp egy fiatallal barátkoznék, részben meg láttam, hogy mi az, ami nem változott soha. Ő ugyanígy volt ezzel, mindkettőnkkel sokminden történt 8 év alatt, sokat változtunk. Viszont kiderült, hogy sosem hagytuk abba szeretni a másikat, mindkettőnknek hiányzott a másik, amíg nem töltöttünk együtt időt.