Mindig az idősebb kap? 13 éves lány vagyok. A húgom 10 éves. Kiskoromba ha megtépet, bántott, főleg lelkileg, megjátszotta hogy én bántottam és én kaptam verést. Kiskoromba póbáltam magamra felhívni a figyelmet. Őt sokkal jobban szeretik mint engem.

Nálunk, jelentős korkülönbség van a húgom és köztem.

Régen pontosan ugyanazt csinálta mint amit te leírtál - kivétel a megtépés, azt én csináltam kölcsön kenyér vissza jár elven xD - de azóta felnőttunk.

Kb. mikor a felnőttség sűrűjébe értem, addigra neki is benőtt a feje lágya, és azóta úgymond szövetségesek vagyunk.

Igaz, hogy sok dologban nem értünk egyet, és bizonyos tulajdonságokkal egymás agyára tudunk menni, de jóban vagyunk egymással, nem piszkáljuk egymást azért mert olyanok vagyunk amilyenek.

Nagytesónak lenni nem egyszerű, egészen addig amíg a húgod meg nem érti a te helyzeted.

Arról meg, hogy megfelelni a szülők elvárásainak, hát, én 31 éves koromig törtem magam ami az önálló életem rovására ment, aztán abbahagytam a próbálkozást és azóta kiegyensúlyozottabb vagyok.

Ne erőlködj nagyon, ha nem értékelik az erőfeszítéseid, csak magaddal tolsz ki. Magadnak felelj meg, legyél jó ember és örülj az élet kis dolgainak ;)

A húgodból is ember lesz idővel, még akár jó társaság is lehet :D

Ne figyelj azokra, akik azt irjak, masok eheznek. Igaz, de ettol fuggetlenul neked valos problemad van, es jogosan tetted fel kerdesed. Szamos elsoszulott eli at ugyanazt a kalvariat mint te.

Ket felnottem van, (s egy unokam)lanyom het evvel idosebb, mint a "kis zseni" Mi szulok sokszor esunk a csapdaba, hogy nem vesszuk eszre, hogy a kis zseni sikerei miatt valo oromunket a nagyobbik gyermek sajat ertektelensegenek bizonyitekakent eli meg. Attol, hogy felesegemmel orvendtunk a kicsi orszagos elso dijainak, meg nem szerettuk kevesbe a "csak" megyei masodiksagig eljutott lanyunkat. Esetleg nem ugyeltunk arra elegge, hogy az ujabb alkalombol "jogosan" kinyitott tokaji mellett, lanyunk elfojtott konnzeire is figyeljunk. Szuleid nem ezert szeretnek, ez csak alkalom orvendeni.

Bocsasd meg szuleidnek, hogy a koztetek kialakulo konfliktusok miatt, a kicsi partjat fogjak. Belenk neveltek a mi szuleink, hogy mindig a gyengebb partjat kell fogni. Bocsasd meg nekik, hogy amikor azt mondjak, "szijat hasitok a hatadbol, ha meg egyszer hozzautsz" es igy akarnak igazsagot tenni, nem veszik eszre, hogy ok meg igazsagtalanabbak. Hiszen ok a nagyobbak... Sohasem felejtem el azt a jelenetet, amikor a kislanyom a fejemhez vagta: Neked miert szabad hozzam utni? Te vagy a nagyobb!

Ra nehany napra kaptam rajta "vedelmezendo picit" amint hatulrol belekonyokolt noverebe, majd torka szakadtabol uvoltotte, "Anyu, ments meg, meg akar verni!" Segits szuleidnek, hogy tudatosuljon bennuk is a felismeres, nem szandekosan hibaznak. De olzan, de olzan nehez szulokent beismerni ezt! Bocsasd meg nekik, s tedd meg cinkosodnak oket. Oket, akik hibaznak, de keptelenek beismerni. Annak, aki szeretne tokeletes szulo lenni, keptelen feladat, Szuleid szeretnek, csak a koztetek levo konfliktus miatt nehezebben mutatjak ki irantad, toled tobbet varnak, mert "Te vagy a nagyobb" Lehet, majd egyszer ez javadra valik. addig is ahelyett hogy odacsapj egy taslit azocsikednek, amikor megerdemli, menj oda anyuhoz/apuhoz - te tudok kihez lehet inkabb, s kerdezd meg: Ha en ilyent tennek veled, mit szolnal? Te mit tennel velem? Akkor tehetem en is ugyanazt az ocsemmel? Letgkozelebb ha ilyent tesz mit tegyek? S tedd azt. S utana kerdezd meg, akkor mit tegyek. Anyu/apu segits. Tedd cinkosodda. Es mondd el neki, szeretned erezni, hogy szeretnek. Hogy nem kevesbe, mint ot. Mert AKKOR amikor igazsagtalanul az o partjat fogjak, ugy erzed, hogy kevesbe szeretnek, mint ot, es neked annyira, de annyira faj ez... Ne vadold ocsedet, se oket csak annyit sirj el, mi faj neked. Nagyon... Sok sikert. (Egy bunbano szulo.)