Hogy beszéljem meg ezt a nővéremmel?

Hány évesek vagytok?

Amúgy szerintem érhető, nem mindenkinek az a szíve-vágya, hogy ÁLALNDÓAN UGYANOTT nyaraljon a családjával. Unalams lesz egy idő után, nincs a környéken semmi új. Jó-jó, persze, jönnek majd a pampogók, hogy bezzeg ti tengernél nyaraltok, de talán az is eszetekbe juthatna otthon, kérdező, hogy mindegy hol nyaraltok, rohadt unalmas állandóan ugyanott lenni. Mi kiskoromban a Balatonhoz jártunk, folyton ugyanoda, ugyanaz a szálloda, már a 3. évben herótom volt tőle. Ha nem vagytok hajlandóak változatosabbat kitalálni (másik ország vagy legalább az ország egy másik része), akkor ne erőltessétek, hogy veletek menjen. Lehet nektek jó az egész napos döglés meg a "pihenés", de merem feltételezni, hogy a nővérednek 17 (18?) évesen több mindenre lenne igénye azon felül, hogy nyaaláskor is a családját nézze meg azt a környéket, ahol már egy csomószor járt. Abban túl sok pihentető nincsen.

Ez valami time-share lakas, amit vettetek?

Egyebkent siman megertem, hogy unja a novered.

Bar en a balatoni nyaralonkat sose tudom megunni, a tengerert annyira nem vagyok oda, de ha kulfoldon nyaralunk, mindig mashova megyunk, legalabb valtozatos.

En egyebkent tenger mellett lakok, szeretek lejarni, de a sos vizet nem kedvelem :)

Az ő korában teljesen érthető. Unja a helyet, szívesebben lenne a barátjával - főleg, hogy így két hétig üres lesz otthon a ház is... :D Esetleg egy hétre csatlakozik, a másik hétre hazamegy, ha megoldható, talán úgy mindenki jól járna. Vagy most hagyd rá, 1-2 év múlva szerintem szívesen kap majd az alkalmon - addig is vigyél egy barátnőt magaddal. Ha nem kerül hihetetlen összegbe, szerintem meg lehet győzni a szülőket, csak inkább a szülők beszéljék meg egymás között, ne ti, gyerekek.

Vagy ha van kert is a nyaralóhoz, akkor esetleg tesód meg a barátja sátorozhatnának ott - nincs nagy extra költsége, nincsenek a szülők nyakán.

Esetleg keress akkorra jó programokat. Tényleg nagyon rá lehet unni egy helyre, pláne, ha csak a strandra járás az egyetlen programlehetőség kb. Hiába szép, meg jó, már nem élmény. :) Mi ilyenkor szétnéztünk, és elmentünk a környéken mindenféle programra, túrázni, máris jobb volt.

Gondolj bele, mi lenne, ha fordítva lenne. A nővérednek nem lenne barátja, és nagyon ráérne a szüleitekkel elmenni - a teljesen megunt lakásba- a tengerpartra nyaralni ( gondolom a szüleid költségére). Neked viszont lenne egy fiúd, akibe fülig szerelmes lennél, és egyetlen percet sem tudnál tőle távol tölteni. A szüleid őt nem akarnák magukkal vinni, és a tesó ott nyervogna a nyakadon, hogy menjél velük akár egyedül is, mert ő csak így érezné jól magát, és mert különben ő unatkozna.

Na, hogy hangzik?

És bizony igen, a tesód elmegy a fősulira, és jó, ha kéthetente fogod látni, aztán lehet, hogy még annyit sem, amikor felnőttek lesztek. És ez neki -őszintén remélem -semmi lelkiismeret furdalást nem fog okozni!

Felnőtt korotokban hordozzátok magatokban az együtt töltött szép napok emlékét, és nem azt, hogy hogyan sikerül a másikat rákényszeríteni valami olyanra, amit ő nem szeretne. Olvasd csak vissza végtelenül önző mondataidat :"Nem tudok beletörődni hogy nem jön, imádok odajárni és vele nagyon jól érzem magam ott." Ha szörnyű nyaralni menni a szüleiddel, hát ne menj! Ha szörnyű rossz dolgodban mégis elmész, akkor fogd fel: Te sem vagy már kisbaba! Nem kell,hogy a szüleid szórakoztassanak! Találj ki ottani programot, vigyél barátot, barátnőt, biciklit, keress ott egy teniszpályát vagy hasonlót, ahol ismerősöket lehet szerezni, gyakorold a nyelvet, menj discoba, buliba, stb.