Felkeresnétek a féltestvéreteket, ha sosa nem láttátok?

Első, szerintem a válaszoddal az volt a baj, hogy nem kellene hiú reményeket kelteni egy fiatal lányban. Látszik, hogy nem jó a viszonya a családjával, valószínű, hogy csak még jobaan elszontyolodna, ha a testvére nem szeretne vele barátnő lenni. Simán lehet, hogy tök más jellemek, hogy nem jönnének ki. Nem szabad ilyen elvárásokkal nekiindulni.

Én személy szerint nem keresném. Egyszerűen nem akarnék belezavarni az életébe. Ha van Facebookja, azt mondjuk megnézném, hogy hogy él, boldog-e, de nem állítanék be, hogy hello, a testvéred vagyok. Mondjuk nekem maga a vér nem igazán jelent sokat. Nem azért szeretem az anyámat, meg a nővéremet (szintén féltestvér), mert vérrokonok vagyunk, hanem mert ők mellettem állnak, velük éltem, stb. Van olyan rokonom, aki távolabbi és szeretem, de olyan sokkal közelebbi is, akivel viszont szóba sem állok, mert nem érdemlik meg.

Szerintem meg egyszer élünk, az élet túl rövid, hogy féljünk attól, "MI LESZ HA".

...ha téged érdekel, akkor keresd fel!Mindenképp, vagy írj neki, nézd meg hogyan reagál!

Biztos valamilyen szinten idegenek lesztek egymásnak, hiszen eddig soha az életben nem találkoztatok, de ezt te is tudod, nincsenek naiv elvárásaid...

Persze nehéz TUDNI, mi lenne ha a helyedben lennék, de én a mai agyammal biztosan nagyon kíváncsi lennék és szeretném megismerni. Nem gondolnám, hogy öribarik leszünk feltétlen, de jó érzés hogy valahol van egy tesó.

Hogy barátok lesztek-e, vagy sem...az rajtatok múlik.

Vágj bele, ha érdekel!

Nincs mitől félni, legfeljebb nem lesz semmi belőle...de akár valami jó is kisülhet belőle...