Máshol is megkülönböztetik a testvéreket?

Régebben kezdődött a nagyszüleinknél. Ő szőke kék szemű én pedig barna hajú és szemű vagyok, ezért ő nagymamámnak mindig is jobban tetszett. Persze amíg ő nem született meg, addig én voltam a "sztár", de ez minden családnál így van. Aztán ahogy nagyobbak lettünk kialakult a családban egy olyan helyzet, hogy apa felőli nagyszülők a húgomat pártolták, anya felőliek meg mindkettőnket, de azért megszólták, ha engem bántottak(csak szavakkal, bár az sem jobb). Anya is észrevette ezt a különbséget és ő is kifejezte már a nemtetszését, de mindig azt mondta, hogy nem tud mit tenni. Húgomat elkapatták, szüleim és apa szülei is, én csak addig voltam érdekes, amíg ő meg nem született. Azt tudni kell, hogy a családban mindenki tudja, hogy apa felőli nagymamánknak is ilyen problémái voltak, ő nem is beszél sem a testvérével, sem az anyukájával, mert ő úgy érzi, hogy ő ki lett utálva onnan. Én erről nem tudok nyilatkozni, mivel akkor még sehol nem voltam, de szüleim szerint mamával vannak problémák, mert az említett rokonokkal jóban vagyunk és nagyon kedvesek. És mama volt az, aki húgomat úgy mond "uszított" ellenem, nem szó szoros értelmében, de például olyan dolgokkal, hogy engem hangosan kritizált húgom előtt, de előszeretettel mások előtt is, neki sok mindent meg vett /csoki, csipsz, üdítők, játékok, ruhák/ míg nekem nem. Persze ebből nem éreztem akkor semmit, mert másik mamám kompenzálta ezt azzal, hogy ő meg nekem is próbált annyit megvenni. Na de ez a múlt, régen a veszekedéseink gyerekesek voltak, de most a húszas éveink elején már komolyabbak és vele ellentétben én szeretném menteni a menthetőt, bár feleslegesen nem fogok erőlködni.

Anyánk egy idő után megunta a veszekedéseinket, sokszor egyszerűen ránk hagyta a dolgot, de sokszor húgomnak adott igazat, szinte mindig azokkal a szavakkal, hogy "ő a kisebb", "te vagy a nagyobb, legyen több eszed". Most oda fajultak a dolgok, hogy bármi apró dolgon össze tudunk veszni, nehezményeztem pár éve, hogy korunkhoz képest neki több minden volt megengedve, mint nekem, csupán azért, mert anya nem bírta hallgatni a hisztizését(ezt egyszer ő is bevallotta nekünk).

Mostanában sokat veszekszem vele, mert meglop és én úgy vagyok ezzel, hogy ami az enyém, azaz enyém, ami a másé, az a másé. Konkrétabban ruhákat, körömlakkokat, előfordult már, hogy pénzt is lopott tőlem. Mindenki azt mondja, hogy adjam oda neki, mert a testvérem és nem kellene irigykednem, legyek kedves vele és adjam oda neki a dolgaimat, mert a rendes testvérek ezt teszik. Nem sokan értik, hogy azért nem adok neki cuccokat, mert egyszerűen féltem őket, sokat jár bulizni, dohányzik és ahogy én látom nagyon felelőtlen is, egyszerűen nem akarom neki odaadni semmimet, pláne nem azt, amiért én dolgoztam és én vettem. Voltak komolyabb verekedéseink és veszekedéseink is, de ez már így is hosszúra sikerült, elmesélhetem, ha érdekel valakit. Szeretném hallani egy teljesen kívülálló tanácsát és véleményét is.