Mit tegyek ha furdal a lelkiismeret azert mert amikor gyerekek voltunk akkor bantottam a testvereimet?

Hát valóban nem volt szép dolog viszont ez jó jel ha most lelkiismeret furdalásod van, azt jelenti hogy valóban szereted őket. Szerintem ez egy teljesen normális gyerekkor ha birkóztatok hiszem fiatal fiuk vagytok. Szerintem nem haragszanak rád (feltételezem már kinőttétek és eltelt jó pár év) inkább egy olyan mennyit birkóztunk a bátyámmal s ő mindig megvert emlék lesz amit talán a fiának mosolyogva mesél el. Jobb így mintha azt mesélné hogy xy számitó gépes játékban hányszor nyert/veszitett.

Esetleg kérdezd meg a testvéreid erről hogy harags

Gyerekeknél ez majdhogynem természetes. Vagyis testvéreknél. Engem bátyám lány létemre fenékbe rugdalt, szekált, segítenie kellett matekból pl., állandóan megkaptam, hogy nem lehetek ennyire hülye, stb., stb. Felnőttünk, én a másik oldal vagyok. Ne legyen lelkifurdalásod, mint írtad, nem esett senkinek semmi baja. Én sem orrolok a tesómra azért, mert a szüleink dolgoztak, mi meg egyedül voltunk otthon. Négy év köztünk a korkülönbség.

Hagyd a fenébe! Felnőttetek, egyikük sem hánytorgatja fel - legalábbis nem írtad -, akkor te is lépj túl rajta. Akkor kellett volna, amikor bántottad őket, most már nincs értelme. Ha szóba hoznák, akkor megértenélek, de így felesleges az aggodalmad.