Ugy utálom ezt, hogy tegyek ellene?

Nekem is ez volt hugommal :)

Aztán eltelt vagy 5-6 év mire rájöttem, hogy van amiben ő a jobb és van amiben én.

Meg kell tanulni elfogadni

Külsőre húgom 10/10, menő meg minden, én elég naturális vagyok. De nekem nagyon jó eszem van, míg neki küzdeni kell egy 5ösért

20/N

Neki meg nem lehet könnyű feldolgoznia, hogy, ahogyan te fogalmaztál, egy szuperhős. Végül is, ez rengeteg elvárással párosul. Szoktatok erről beszélgetni? Tudom férfiak vagytok, és nem annyira dívik megbeszélni az érzéseket. De ez fontos, ti pedig testévek vagytok.

Nekem a húgom csinos, sportos és szorgalmas. Hallgat a szüleinkre, ha ellenkezik is. ÉN meg lusta és nem is szép, de már jó ideje nem zavar. Ilyen vagyok, én elfogadom magam. Ha néha rosszul esnek a dolgok, igyekszem dolgozni rajta. Nem az a lényeg, hogy kiálljak minden próbát, hanem, hogy egy esés után fel tudjak állni. Ha centiről centire, akkor úgy.

Remélem tudtam kicsit segíteni. Ne bándd a dolgot. Van, aki így, teljesen szeret :)

Nyilván így született, semmit nem tesz érte. Ő csak így van, jó természetű és külsejű. Semmit nem tesz az asztalra le, csak azért okos, mert így született.

Ellenben TE, a szenvedő fél, annyi mindennel próbáltál javítani magadon, az életeden, és mégis. Ha te elérsz valamit, azt mire fogod? Genetika? Véletlen?

Savanyú a szőlő.

"Nyugi én minden p.csával így vagyok. :D Azért is utálom őket annyira. 22/L"

A buszon gyakorizás közben meg kacsingatsz rám és fel akarsz szedni. Nem tartod ezt furcsának?

Ollem, L/22

Erős testalkatú vagy?

Ennek is vannak előnyei. Vannak sportok, ahol ez előny. Rugby, power lifter (bár azt 17 év alatt nem tanácsos).

Nem könnyű másikhoz igazodni. Próbálj magadhoz. Magadnak felelj meg. Amint megtalálod, te miben vagy jó magadnak (próbálj ki jó sok hobbit, olvass könyveket, járj túrázni, találd meg, amit tudsz csinálni), aztán elmúlik az ellenérzés és büszke leszel rá: "azért ilyen ügyes, mert az én tesóm." :)