Legalább 10 óra alvás után is kómás, bágyadt, kedvetlen vagyok. Van, hogy 12 órát alszok egyhuzamban, és még ezek után is álmos vagyok. Ha mondjuk lefekszek este 10-kor és csipog az órám 7-kor nincs erőm felkelni és mindig visszaalszok. Mit tegyek?

Szerintem lelki okokból vagy fáradt. Tán depressziós is lehetsz. Nincs motivációd amiért fölkelj.

Szerintem többet kéne haverokkal eljárkálnod ide-oda, több programot kéne szervezned magadnak amitől jobb kedved lesz, pl mozi, vagy találka és beszélgetés ismerősökkel, esetleg vicces emberekkel aki kicsit kiráz téged ebből a kényelmes punnyadós állapotból.

Fel kell téged egy kicsit rázni hogy visszajöjjön az életkedved, de ha lehet olyan emberek társaságát keresd, akik nem bántanak sosem.

Nekem mikor nagymamám meghalt egy évig sokat sírtam, meg nem is volt kedvem semmihez, mindenkivel összevesztem. Anyámmal is mindig. Abban az időben sokkal sérülékenyebb voltam. Ha valaki egy kis rossz szót szolt, akkor otthagytam, leléptem és rohantam ki bőgni.

De aztán valahogy visszaállt a régi rend, szóval beletörődtem, elfogadtam és éltem tovább az életem.

Úgy 1 évig beszélni se tudtam nagymamámról, és ha rágondoltam, vagy láttam valakit az utcán aki hasonlít rá, egyből bőgtem félórát. Aztán még egy év kellett hogy egyáltalán beszélni tudjak róla. Nem egyszerű dolog ez.

Igazán feldolgozni nem lehet, legalábbis én még a mai napig szoktam álmodni róla, de egy idő után sokkal könnyebb lesz.

Ez most egy olyan időszak, amikor a legrosszabb az egész, de később fogod érezni magad jól is, és boldog is leszel még, ne aggódj.

Kicsit depressziózhatsz, de aztán ha már úgy érzed hogy képes vagy rá, akkor el kéne kezdeni programokat csinálni, végülis bármit ami feldob. Első körben csak találkozni haverokkal, barátokkal és beszélgetni velük.