Kezdőoldal » Egészség » Általános közérzet » Mit csináljak? Már csak akkor...

Mit csináljak? Már csak akkor nem stresszelek, ha alszok!

Figyelt kérdés

Folyamatosan aggódom, ezerszer ellenőrzöm, hogy lekapcsoltam-e a villanyt, kikapcsoltam-e a gépet, elzártam-e a csapot, bezártam-e az ajtót, és ha nem ellenőrzöm le elégszer, egész nap ezen jár az agyam. A tanulás is állandó gond, folyamatosan azon izgulok, mikor cseszem le az átlagomat. Az egészségem szintén, pedig akárhányszor mérem pl a vércukromat, mindig normális, de mégis, van hogy pánikszerűen rám tör, hogy fáj a fejem, biztos valami komoly bajom van, kórházba kerülök, vagy mittudomén, ilyenek. Meg most volt erre agyhártyagyulladás fertőzés, az is folyamatos pánik volt.

A tanórákon is sokszor ezeken jár a fejem és alig tudok oda koncentrálni, a szabadidőmben nem tudok rendesen pihenni, és persze az egészségemnek sem lehet valami jó... Mit csináljak, hogy kipihenjem magam? Nem tudok szabadulni ezektől. Ötlet?

15/L


2012. okt. 27. 21:57
 1/9 anonim ***** válasza:
Sportolsz valamit, esetleg hobbid van ami leköt?
2012. okt. 27. 22:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/9 anonim ***** válasza:

Bemásolom Neked ezt a kis összefoglalást a kényszer betegségről, szerintem magadra ismersz. El kell menned pszichológushoz, az ő segítségével tökéletesen ki lehet ebből jönni. Ha nem teszel ellene semmit, egyre rosszabb lesz. Gondolom először neked is csak egy-egy veszélyt elhárító cselekedeted volt, most pedig már elég sokat leírtál.

Íme a leírás:

A kényszerbetegség lényege, hogy újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen. A kényszergondolatokat a betegek kórosnak érzik, szenvedést, szorongást okoznak számukra, s védekezni próbálnak ellenük. A szorongás csökkentésének vagy a félelmet keltő helyzet vagy esemény elkerülésének eszköze a kényszercselekedet (például kézmosás, rendrakás, különféle ellenőrzések, számolás, megérintés).

Tünetek


A kényszergondolatok olyan gondolatokat, szavakat, képeket jelentenek, melyek a beteg tevékenységétől általában függetlenek és ellenállhatatlanul törnek be a beteg tudatába, s ezeket a betegek a személyiségüktől teljesen idegennek éreznek, soha nem követnék el, de maga a gondolat mégis erős szorongást kelt. A leggyakoribb kényszergondolat a fertőzés (pl. kézfogástól, tárgyak megérintésétől), agresszivitás (pl. attól szorong, hogy közeli hozzátartozónak, gyermekének, szeretett személynek ártani fog, esetleg megöli, obszcén cselekedet elkövetésére irányuló ellenállhatatlan vágy), bizonytalanság (pl. nem okozott-e balesetet vagy bajt), esetleg vallásos tartalmú kényszergondolat, illetve szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok. A kényszergondolatok által keltett szorongás csökkentésének eszköze a kényszercselekedet, kényszeres ceremóniák. A leggyakoribb kényszercselekedetek pl. a kézmosás, rendrakás, takarítás, különféle ellenőrzések, számolás, megérintés, szavak néma ismételgetése, vallásos embereknél nemritkán imádkozási rituálék. A kényszergondolatokra kényszercselekedetek formájában adott válasz átmenetileg oldja a szorongást, feszültséget, azonban később a kényszergondolatok visszatérnek, s a küzdelem kezdődik elölről.


A betegség különböző súlyosságú lehet. Súlyos esetben a kényszeres tünetek a páciensek napjának nagy részében jelentkeznek, így akár munkavégzésükben, mindennapi teendőik végrehajtásában, normális életvitelükben is akadályozhatja őket. A betegek többsége azonban ugyanúgy él, mint mások, csak ez sokkal több energiájukba kerül."


Minél előbb kérj segítséget, hogy ez ne egy rögzült állapot legyen Nálad !

2012. okt. 27. 23:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/9 A kérdező kommentje:
De mégis hogyan? Anyumnak már mondtam, hogy kéne, de aztmondta, ez hülyeség, és csak finnyás vagyok. Egyébként sincs pénzünk pszichológusra.
2012. okt. 27. 23:26
 4/9 A kérdező kommentje:
Az első kérdésre pedig igen, kézilabdázok, a hobbim pedig az írás, meg a kutyámat szoktam még babusgatni meg játszani vele.
2012. okt. 27. 23:27
 5/9 anonim ***** válasza:

Nem tudom hol laksz, de az iskolában van iskolavédőnő. Ha őt felkeresed biztos tud ajánlani, akihez el tudsz menni.

/ úgy néztem 15 éves vagy/ Sok helyen dolgoznak pszichológusok, ahol nem kell fizetni.

Nevelési tanácsadókban, egészségmegőrzési központokban. Tudom nem vigasztal, de a 2013-as tanévtől minden iskolában kötelező lesz iskolapszichológust foglalkoztatni, de addig sem kellene ezzel kínlódnod.Ha a háziorvosodhoz fordulsz ő is segít keresni ilyen szakembert. Semmiképp nem pszichiáterre gondolok, mert ott hamar gyógyszert kapsz, hanem pszichológusra akivel közösen gondolkodtok a problémádról.Sajnálom, hogy anyukád

nem megértő a problémáddal kapcsolatban, pedig ezen lehetne segíteni.

2012. okt. 27. 23:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/9 A kérdező kommentje:
De nekem amúgy nyomasztó, hogy egy ember belelát a fejembe. Nincs valami házi dolog, amivel ez kezelhető?
2012. okt. 27. 23:44
 7/9 anonim ***** válasza:
Minden gondolatodat nem tudja, csak amit kimondasz. Egyébként meg érdemes őszintének lenni, mert Te vagy bajban. Házi szert nem ismerek rá. Ez nem gyógyszeres kezelést igénylő dolog. Nagyon sok veled egykorú tanulónak vannak ilyen problémái. Tudod ez mindig annak kínosabb aki bajban van, a pszichológushoz nap mint nap ilyen problémával fordulnak az emberek. Neked kell döntened, hogy boldogabban és felszabadultabban szeretnél élni vagy meg akarod tartani ezeket a korlátaidat. Ez utóbbit is választhatod csak ez a nehezebb és a rosszabb. Szerintem. Érdemes belevágni és segítséget kérni.
2012. okt. 27. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/9 A kérdező kommentje:

De mi lesz, ha azzal együtt, hogy ez elmúlik, valami mást is megváltoztat bennem? Például a történetek, amiket írok, sokszor szomorúan érnek véget, de ez nem azért van, mert ennyire lelki beteg lennék, hanem mert egyszerűen a való életből merítek dolgokat, sokszor szóról szóra írok le eseményeket. Szeretek ilyeneket írni, mert a valóságot írom le vele és engem ez nyugtat meg és kapcsol ki. Nem lenne jó, ha pl a terápia alatt ezeket abba kéne hagynom, mert rossz hatásuk van, vagy a kezelés után, mert többet nincs hozzá kedvem, vagy többet már nem érdekel.


Egyébként a nővérem tanult pszichológiát, esetleg neki hozzam ezt fel? Vele mégis könnyebb beszélnem, mint egy idegennel.

2012. okt. 27. 23:56
 9/9 anonim ***** válasza:

Persze mindenképp beszélj vele erről. De ő nem biztos hogy tud segíteni, éppen ezért mert a testvéred. Ő Téged a szeretet szemüvegén keresztül néz és a érzéseit nem tudja elvonatkoztatni. És ez természetes. Orvos sem műtheti például a gyermekét vagy a testvérét, mert hirtelen döntéshelyzetben az érzései befolyásolhatják. Ettől senki nem tud elvonatkoztatni, hisz emberből vagyunk.

Én mindenképp szakembert javaslok Neked. Az írás megmaradhat, sőt nagyon sokszor javasolják is, hogy írjon a páciens. Ettől nem kell félned csak meg kell hoznod a döntést, hogy hogyan tovább.

2012. okt. 28. 00:18
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!