A más külföldi nyelvek megértése kapcsolatban van a babakorban kialakuló agyhoz?

Nem régen olvastam egy értekezést a csecsemő és kiskori agy működéséről. Olyan orvosok írták, akik ezt kutatják. Az "eredmény", hogy nem tudják, hogyan működik ebben a korban a gondolkodás stb. Műszerekkel mérhetnek ugyan dolgokat, de a csecsemő agyába nem "látnak" bele. Ők még nem tudják elmondani, hogy mit gondolnak vagy éreznek.

A nyelvet illetően a különféle nyelvekben más a hangképzés, tinédzserkorban már nehéz más módot tanulni, mint ami az anyanyelvhez kell.

Elöször is tinédzser és nem tinégyer - erre figyelj.

Másodszor: a gyerekek beszédfejlödése elég bonyolult dolog, de annyi biztos, hogy a gyerek a környezetében hasnált hangokat tanulja meg kiejteni. Vannak vozsgálatok, ahol sok csecsemö hangadását rögzitették. Eleinte teljesen artikulálatlan hangokat adnak ki - ezek közt bármilyen nyelvben elöforduló hangok megvannak, nemcsak az anyanyelvé. Ezért nehéz ezeket a hangokat felnötteknek utánamondani, mert a legtöbb egy felnöttnek nem kiejthetö. Utána van egy fázis, amikor alig gagyog a baba, majd néhány hetes pihenö után elkezd újra hangokat gyakorolni, de ekkor már szelektálva, a környezetében hallottakat próbálja utánozni.

Ha egy pici gyerek kezdettöl több nyelvet hall maga körül, akkor azok hangkészletét is elsajátitja készség szinten, tehát késöbb azokat a nyelveket könnyebben fogja megtanulni.

Másrészt a kiejtéshez nagyon jó - zenei jellegü - hallás is szükséges, sok ember tudja, hogy nem jó a kiejtése, de nem hallja, hogy milyennek kellene lennie.

Az viszont általános tapasztalat, hogy többnyelvü családban felnött gyerekek eleve egyszerre tanulnak meg két - vagy több - nyelvet anyanyelvi szinten, és késöbb sokkal könnyebben tudnak újabb nyelveket elsajátitani felnött korban is.