Komoly baj, vagy csak kamaszkori pánik?

Már régóta van bennem egy olyan érzés, mintha "na most ez lesz az utolsó napom, na most nézek bele utoljára a tükörbe."

Ez nagyon rossz érzés. Valószínűleg annak lehet a következménye, hogy eléggé félek attól, hogy szívinfartkust fogok kapni. Naponta többször is szokott fájni a mellem alatt baloldalt, és a bal karom, vállam, nyakam. Mostanában egyre többször vagyok rosszul. Egy tesiórát se tudok már végig tesizni megszédülés nélkül, csak nem tudom, hogy ez komoly-e, vagy csak pánik. Már tanórákon is rámjön a rosszullét. Elég nehéz elmagyarázni, hogy olyankor mit érzek, mert nem szédülni szoktam, hanem olyan mintha nagyon álmos lennék, és hirtelen minden és mindenki rohadt távol állna tőlem, mintha idegenek lennének, és olyankor olyan érzésem van, hogy menten elájulok. Úgyhogy egyre többször kell ráfeküdnöm a padra, meg ilyenek.

Egy hete, már egyik reggel, annyirs rosszul voltam, hogy tesin le kellett ülnöm és elmentünk az ügyeletre. Csináltak EKG-t, semmi eltérés nem volt. Akkor éppen a vérnyomásom is jó volt, csak a vércukrom volt alacsony. Már lassan pszichológushoz akarnak küldeni, pedig eddig én szentül hittem,hogy tényleg tesi bajom van...

Most meg olyan furcsán vagyok fáradt egész nap. Mintha nem is én lennék a fáradt, hanem a szívem, vagy a végtagjaim, a testem.

Naponta 7-8 órát alszok, és olyan 1-1,5litert iszok. Nem dohányzok, nincs energiaital. Semmi ilyen.

Mi lehet ez?? Nagyon félek, hogy hamarosan nem ébredek fel, vagy, hogy szívrohamot kapok.

14/l

Előre is köszi a válaszokat. :)