Miért nem találkozhatunk a koronavírus miatt?

Költözzetek össze egy albérletben.

Amíg a mama meg a papa etet a begyéből, addig az van krízishelyzetben amit ők mondanak.

És valóban, ti nevetségesen egyszerű helyzetben vagytok... de képzelj el egy orvost, boltost vagy rendőrt akinek nincs más választása.

Te meg nekik csinálod majd az új tüdőgyulladásos betegeket és halottakat.

Ne piszkáljátok már. Minden nap egyre extrémebb dolgokat sz*rnak ki, hogy meddig fog tartani. Már látom november is szóba került. Persze hogy ki van akadva. Bírom, hogy mindenki elvárja, hogy ne ez legyen a legnagyobb gond. Na ha a valaki azt mondja, hogy akkor mostantól felejtsétek el, hogy lássátok férjeiteket/feleségeiteket ki tudja meddig, hogy tetszene?? Ki lehet próbálni, külön albiba kell menni, legalább kevesebb ember egy térben.

Nem kell elbagatelizálni a problémákat.

Kedves kérdező! Ugyan így vagyok, csak az én párom anyja amúgy se nagyon enged menni. Én se tudom mi lesz, kitartást kívánok neked.

Mérlegelni kell a dolgokat.

Kimászkálás, randizás, burukkolás

VAGY

Párezer, tízezer, százezer nyugger élete. Akik a nagymamáink, nagypapáink... értünk éltek, építették az országot a háború után, kihúzták a szocializmust, és szerettek gondoztak minket unokaként.

Ez lehet qrvára demagóg, de idős nagyszülőként most azzal szembesülni milyen érzés lehet, hogy "bevállalható áldozatként" tekintenek rájuk?

Egy barátom ma azt mondta őt nem érdekli. Haljanak meg nyugodtan, őt nem lehet bezárni hónapokra, mert az ember szociális lény. Nem lehet olyat hogy nincs több baráti találkozó.

Nem miatta fognak meghalni az idősek szerinte. Meg ők nem betegek, és vigyáznak.

Ám arra nem tudott mit mondani, hogy minden fiatal találkozik valakivel, és sokan élnek középkorú vagy idős emberrel, és pontosan így terjed a vírus. 50% ember nem is tudja hogy beteg és úgy terjeszti. Láthatatlan ellenség ez...

Amíg így fogja fel mindenki, akkor kb be is vihetnénk elaltatni az időseket, mint az öreg kutyát. Mi a különbség? Legalább méltósággal halna meg, nem egy kórházi folyosón belefulladva a tüdővizenyőbe.

Dehogy tekint rájuk így bárki is. Nekem is rossz, mégse megyek amerre látok. Barátomnak idős a mamája, egyszerűen nem éri meg kockáztatni.

Csak azt kérem, hagyjátok meg neki, hogy ki legyen ezen akadva. És ez nem randizgatás, 3 éve tartó kapcsolat. Akár házasok is lehetnének, főleg nagymamáink korában. Hagyjuk békén. Bíztassuk, vigasztaljuk.

Csak meg kell értetni az emberekkel, hogy az adott probléma milyen súlyosságú valójában, és mit kockáztat vele.

Mert igen, emberéletekhez képest pár hónapig nem találkozni valakivel, bagatell probléma.

Tudom hogy szar, nekem is az... azt hiszem az alakulgató kapcsolatomnak lehet vége is lesz. Vagy akkor össze kell költözni egy 30 nm-es lakásba, amit nem biztos hogy szeretnék egy friss kapcsolatban.

Ugyanakkor szerintem ebben a helyzetben ez a probléma eltörpül a többi mellett... főleg hogy ismerős kórházban dolgozik és már küldi az infókat. :/ pedig még hivatalosan alig van beteg.

Ezt sose értettem. Nem negatív értelemben mondom. Nálam oké a távoktatás, minden működik, nem éhetünk, apám munkája legalábbis fix. Nem beteg senkim, nem dolgozik már senkim eüben.

Minden szabályt betartok. Megijeszt ami zajlik.

De testközelből azt érzem, hogy nem láthatom a barátomat akár majdnem egy évig. Ismétlem, mindent betartok. Akkor szerintem teljesen reális, hogy nekem ez fáj az egészben a legjobban. Van olyan fontos a többi ember, hogy ezt elfogadjam, de szerintem reális hogy nekem s párom a legnagyobb baj.