Kezdőoldal » Egészség » Betegségek » Hány adag mRNS molekulát...

Hány adag mRNS molekulát adnak be a Pfizer vakcinával?

Figyelt kérdés

Én úgy hallottam, hogy beadnak kb. 15000-et mikor jelentősen kevesebb is elég lenne ahhoz, hogy a szervezet megfelelő mennyiségű tüskefehérjét állítson elő, amire állítja elő az ellenanyagot, de a nagy adag miatt túl sok tüskefehérje termelődik a szervezetben és ez trombózishoz és daganatok kialakulásához és még jó pár betegséghez vezethet.


Nem biztos, hogy teljesen értelmes a kérdésem, mivel nem nagyon értek a témához, de valami ilyesmi.



2021. máj. 13. 20:08
 1/8 anonim ***** válasza:
47%
Szia, ez engem is érdekelne, az mRns vakcinákkal kapcsolatban az autoimmun és daganatos megbetegedések aggasztanak. Hosszútávon okozhatnak ilyet? Van aki meg tudja mondani? Azt tudom, hogy az mRns vakcinákat eddig azért nem használták, mert gyulladást okozott a szervezetben, Karikó Katalin többek között ezt tudta kiküszöbölni...., reméljük hosszútávon is így marad.
2021. máj. 14. 07:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
81%
Ez nem igaz, kinlett kisérletezve a legkisebb dózis aminél még nem csökken a hatésosság.
2021. máj. 14. 09:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
14%
3-4 darabot.
2021. máj. 14. 11:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
29%
1-es, Hogy küszöbölte ki ezt Karikó K.? Van valahol ezzel kapcsolatban nyilvános tanulmány, adatok stb?
2021. máj. 14. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

Sziasztok,


Nem tudom miért pontoztatok le, első vagyok, tudományos előadáson mondták ezeket, de tessék finomított változatban, itt van:

utatásom célja eredetileg az volt, hogy különböző terápiákra gyógyító fehérjéket hozzon létre a messenger RNS, agyvérzésen átesett betegek gyógyulását szerettem volna ezzel segíteni, meggyorsítani. Azonban, amikor Drew Weissman kollégámmal közösen kezdtük a messenger RNS-t vizsgálni, 1997-ben megállapította, hogy az az RNS, amit én csinálok az immunogén, tehát gyulladást okoz, így nem alkalmas a terápiára .


Nagyon sok tesztet elvégeztem, mindenfélét változtattam a messenger RNS szerkezetén. Egyszer amikor az úgynevezett transzfer RNS-t rátettük az immunsejtekre, akkor Weissman mérése azt mutatta, hogy nem érzékeli az immunsejt, hogy RNS van rajta, és ez adta az ötletet, hogy valószínűleg a transzfer RNS-ben lévő nagyszámú módosított nukleozid az, amely az immunsejtek számára " láthatatlanná" tette az RNS-t. Innen jött az ötlet, hogy ilyen módosított nukleozidot kell beleépíteni a messenger RNS-be. Végül, hosszas teszteléseket követően, sikerült létrehoznom olyan RNS-t, amely nem okoz gyulladást - mesélte el Karikó Katalin

2021. máj. 15. 06:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
40%
Ha nem lenne kiküszöbölve se lenne nagy probléma, mivel max 2x kapja megbaz ember, nem állandóan mondjuk heti rendszerességgel, hogy tartós gyulladást tudjon okozni, ami végül okozhatna bármilyen betegséget. Egyszerkétszer létrejön gyulladás, de az idővel el is múlik, mert az rns magától is lebomlik, és a szervezet is elpusztítaná
2021. máj. 15. 08:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
100%

Mennyi idő, mire lebomlik?

Nek tudom miért lettem lepontozva, amikor csak kérdeztem, hogyan küszöbölték ki.. Na mind1 biztos hülyeséget kérdeztem

2021. máj. 15. 09:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
87%

6-os, értem, akkor kérdezd meg kérlek Karikó Katalint, hogy ez miért volt fontos és hogyhogy 1994 óta miért most lett áttörés, miért nem engedélyezték.


Mik voltak az RNS-projekt buktatói, volt-e olyan kutatási fázis, amikor úgy tűnt, hogy nem érdemes tovább haladni a fejlesztéssel?


Voltak gyötrelmes időszakok, 2011 és 2014 között például végig úgy dolgoztam, hogy semmilyen pozitív eredményt nem sikerült felmutatni, és egyetlen publikációt sem tudtunk kiadni. Nem tudtunk egyetlen olyan, RNS-csomagolásra alkalmas anyagot sem azonosítani, amivel tovább tudtunk volna haladni. Vagy toxikus lett az anyag, vagy nem működött, vagy a kettő együtt. Annyi volt a pozitívum, hogy legalább azt tudtuk, hogy milyen problémát kell orvosolnunk. Ám végig hittünk benne, hogy egyszer eljön az áttörés. Másképp ezt a munkát nem lehet csinálni.


Az RNS-alapú vakcina kifejlesztése világhírűvé tette a „magyar kutatócsapatot”. Mi volt a fő célkitűzésük az RNS-platform kutatásával?


Három dolgot kellett megoldani: az egyik, hogy az RNS-alapú szer ne váltson ki erős gyulladást a szervezetben, ez ugyanis hosszú időn át súlyos problémát jelentett. A másik, hogy a DNS-hez képest jóval instabilabb RNS stabilabbá váljon, emellett pedig meg kellett találni azt a hordozómolekulát, amibe be lehet csomagolni az RNS-t, ugyanis ha nem csomagoljuk be, a szervezetbe kerülve az enzimek nagyon gyorsan lebontják, s nem tudja elérni a kívánt hatást. Ha néhány napig jelen van, akkor már elegendő fehérje képződik ahhoz, hogy terápiás hatást tudjunk kiváltani. Mindezek megoldására


2005-BEN KATALIN ÉS WEISSMAN FELFEDEZTÉK, HOGY HA MÓDOSÍTJÁK AZ RNS BIZONYOS ÉPÍTŐKÖVEIT, AKKOR NEM KÖVETKEZIK BE NAGYON ERŐS GYULLADÁS AZ RNS BEADÁSA UTÁN, KÉSŐBB PEDIG KÜLÖNBÖZŐ MÓDOSÍTÁSOKKAL PICIT STABILABBÁ LEHETETT TENNI A MOLEKULÁT.

2021. máj. 15. 09:46
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!