Felnőttként mit tudok kezdeni, ha gyerekként kezeletlen szenzoros feldolgozási zavarom volt? Szerintem kihat a mostani életemre is.
A kisfiam szenzoros feldolgozási nehézséggel küzd, DSZIT tornára járunk. Emiatt néztem utána, gondolkoztam, és szerintem én is ilyen gyerek voltam, csak visszahúzódóbb, kevésbé észrevehető problémákkal. De a mai napig vannak dolgok, amik gondot okoznak. Ilyen egyszerűek is, mint ha túl hosszú a körmöm, a hajam, ideges leszek; zavarnak a címkék, a garbó, stb. És hát a szociális életem sosem volt túl jó, lehet, az is emiatt van. Stb.
Ha kerestem google-ben, nem sok mindent találtam arról, egy felnőtt mit tehet utólag ebben az esetben. Tudtok ajánlani cikket, könyvet, bármit, ami a témával foglalkozik? Esetleg te magad szenzoros vagy/annak gondolod magad?
Köszönöm!
válasza:Én nem tartom magam szenzoros izének, de engem is zavar, ha hosszú a körmöm, hajam, garbót én se veszek fel, hosszúujjút sem szívesen, de azt ugye muszáj hidegben.
Nem kell mindent skatulyázni, ilyen vagy, és kész. És hát ezzel még simán lehet normális életet élni, különösebb odafigyelést nem igényel, nem úgy, mint mondjuk egy laktózintolerancia.
válasza:1: Simán lehet, hogy igazad van, én is ezen gondolkozom már jó pár éve, hogy van valami bajom, más vagyok vagy csak egyszerűen ilyen és kész?
2: Én is gondoltam már rá. Ha másért nem, hát hogy mozogjak... azt nem tudom, mennyire lennének hatásosak ezek a tornák, mert csak bizonyos életkorig ajánlják gyerekeknek is. Mármint hogy addig hatásos. Nem emlékszem, hány éves korig, 7-8-9?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!