Colitis-ban szenvedő emberekhez intézném ezt a kiírást, hogy mennyire tudnak panaszmentesek maradni, milyen tapasztalataik vannak a saját betegségükkel kapcsolatban? Gyógyszerek, étrend egyéb releváns információt szeretnék kapni.

És hogy vagy most?

Az enyém nálad pár hónappal korábban derült ki, Salofalkot írtak fel, engem riasztott, hogy életem végéig szednem kellene, a doki se magyarázta el hogyan hat, mi változik ilyenkor a szervezetben, a betegtájékoztató se írta, annyira nincs hosszú alkalmazása ennek a gyógyszernek, hogy legyen erről tapasztalat stb. Akkor nem szedtem be, nekem ugyan nincsenek hasmenős panaszaim csak ritkán - így nem biztos, hogy a betegséggel függ össze - de nyálka azóta is van a székleten és néha némi vér is, előtte fájt is, de az megszűnt. Anno a doki azt mondta, hogy pszichoszomatikus betegség, változtassak az életemen, ha ideges vagyok akkor nyugodjak le, ilyenek, hát akkor nem voltam ideges, de most már eléggé, hogy nem változott semmi, pedig kipróbáltam már mindenfélét a táplálkozás terén, egy rakás probiotikumot, elolvastam egy csomó szakirodalmat, jártam pszichológushoz stb. Megint megyek hát tükrözésre és fogom szedni a Salofalkot, nincs jobb ötletem. A doki azt mondta, hogy jellemzően az értelmiségi fiatal nőknél jelentkezik ez a betegség, különösen ha mozgásszegény a munka (hol van már manapság nem ilyen), de itt az oldalon megtudtam, hogy nagyon sok kisgyerek is szenved már ettől, akár már csecsemőkortól, döbbenetes!