Csak bebeszélem magamnak a dolgot?

Időnként vannak dolgok, amiken rengeteget rágódok, bebeszélem magamnak de idővel elfelejtem hogy valaha is gondolkodtam volna ilyenen, szóval egy idő után mondom hogy 'hogy gondolkodhattam én ezen úristen' és hasonlók.

Volt például, hogy olvastam egy blogot amiben a lánynak izomsorvadása volt és elvileg úgy kezdődött nála hogy megremegtek néha az izmai. Na, utánakerestem ennek az egésznek és mondom "de hát nekem is szokott" és 3-4 napig teljes pánikban voltam, de később rájöttem hogy ez normális minden embernél.

Volt olyan, hogy a Jenner apuka, Bruce amikor nővé operáltatta magát elkezdtem azon gondolkozni hogy "te, vajon én is transzi vagyok?" és ezen gondolkoztam 3 napig :'DD

Most pedig ahogy a médiában egyre több sztár vállalja fel, hogy ő meleg/leszb/biszex meg a Directioner közösségben (One Direction rajongók,igen) a Larrysek szokták mondtani hogy "jeee nemsokára Louis és Harry bejelentik hogy melegek".

Na és elkezdtem gondolkozni azon, már ma 3. napja hogy "mivan ha én is biszex vagyok?"

Utánaolvastam a témának, minden.

Azt sikerült magamban tudatosítanom hogy egyáltalán nem vonzódok semmilyen formában a lányokhoz, csak néha-néha megnézem őket az utcán, hogy felmérjem a terepet, ranglétra, tudjátok ez a "túl szép, bárcsak ilyen lennék" dolog. Szó sincs róla hogy vonzalmat éreznék irántuk.

Viszont, a fejemből nem akar kimenni a téma, és folyton azon kattog az agyam hogy mivan ha mégis az vagyok, mivan ha még nem jöttem rá, vagy mivan ha később az leszek , és még millió meg egy mivan ha.

Világ életemben ha láttam egy lányt lánnyal vagy fiút fiúval csókolózni nem tetszett a látvány, tegnap leteszteltem képekkel, és most sem. Sosem tudnám elképzelni hogy valaha tudnék lánnyal lenni, csókolózni, vagy tapizni vagy valami. Kizárólag a fiúkhoz vonzódom. Viszont ez a téma megint nem hagy nyugodni, pedig magamban tudatosítottam hogy nem vagyok az, de az agyam a sok "mivan ha..." dolgon kattog. Én eleve az a típus vagyok hogy ha elkezd egy téma foglalkoztatni 1-2 hétig kb. az agyam azon kattog. Szerintetek is most erről van csak szó?

Már lassan nem merek a barátaim közelébe menni, a legjobb barátnőmmel találkozni mert félek hogy megtetszik valamelyikük, pedig tudom hogy nem fog. Nem tudom hogy van ez, de ezen kattog az agyam jó ideje.

Szerintetek csak bebeszélem magamnak és idővel ezt a témát is elfelejtem?

Gondoltam arra hogy tán már hipochonder (valami ilyesmi a neve) lehetek mert vannak dolgok amiket igen durván be tudok magamnak beszélni.

Mit tanácsolnátok?