Van valami prakika arra hogy a cigiröl leszokjak?

Én közel másfél éve hagytam abba. Napi több mint 1 doboz volt az adagom 20 éven keresztül. Próbálkoztam mindennel. Akupunktúra, rágó, biorezonancia, és még sok más módszer vallott nálam kudarcot.

Amikor segítséget kerestem, jöttek a nagy dumások, akik letették egyik napról a másikra. "Gondoltam egyet és eldöntöttem, holnaptól nem dohányzom." Jó duma. Nekem ez nem sikerült. Én egy selejt vagyok. Szégyenlem is magam.

Nekem egy gyógyszer segített. Valahogy úgy működik, hogy blokkolja az agyi receptorokat, és csökkenti a nikotin utáni vágyat.

Nem volt könnyű, de ma már kifejezetten zavar a cigarettafüst.

Nikotintapasz, vagy nikotinos rágó, vagy biorezonancia kezelés, esetleg ezek antidepresszánssal kombinálva (orvossal felíratni), mert ha erős a függés, akkor az agyad természetes örömérző képességét teljesen tönkreteszi a nikotin, és egy ideig elég rosszkedvű, örömtelen leszel. Ez főleg a környezetedben élőket fogja terhelni.

A függés később bármikor visszatérhet, lehet hogy egy életen át tartó küzdelem lesz, de gondolj arra, hogy ha minden évben csak 6 hónapot vagy tiszta, az 20 év alatt csak 10 évnyi dohányzás.

Alternatíva lehet az elektromos cigaretta és a tubák is.

Szia ! Mindenkinek máshogy sikerül. Sokszor pórbálta sokféleképpen, de egy-két napnál hétnél tovább nem sikerült. Most február eleje óta nem dohányzom. Tapasszal kezdtem, most már nem alkalmazom. (A féjem nikotin-rágozott is, mert neki kellett, hogy valami kaparja a torkát)

Én úgy kezdtem, hogy nagyon beteg voltam, köhögtem és a napi egy doboz helyett napi egy két félig eldobott szálat szívtam, mert nagyon rossz íze volt. Biztosan Te is voltál már így betegség alatt. Azért az ember erőlteti megszokásból, de egy-két slukk után eldobod. Na ekkor döntöttem úgy, hogy ha már ennyire nem esik jól még a szaga sem, akkor most megpróbálom. Persze összeszedtem még magamban egy csomó jó indokot, amik igazak is és motiválnak is.

NEM hirdettem ki a családban és az ismerősök között, hogy ez ne legyen kényszerítő,

NEM éreztem lelkiiemretfurdalást, ha eleinte naponta egyszer-kétszer még rá-rágyújtottam a maradék cigimre, de

NEM is spiráztam magam túl, hogy milyen hős vagyok, hogy nem mérgezem a környezetemet akik nem dohányoznak.

Nálam az vált be, hogy nem veszek újabb cigarettát "csak néha egy-két alkalomar" felkiáltással, mert akkor úgy sem tudom megállni. Illetve apró trükként csinálom, hogy pld. villamosmegállóban direkt odaállok amellé aki dohányzik, megérzem a füstjét, hogy milyen büdös (mert már tényleg annak érzem) és ettől meg is nyugszom.