Tw megkínálod az ismerősöd cigivel, ha rágyújtasz? Miért nem képes sok dohányos megkínálni? Sajnálják tőlem azt az 1 szálat?

Ha dohányzik, legyen cigije. Szendvicsből sem kínálsz meg embereket, hogy kérsz-e egy harapást...

Nem sajnálat kérdése. Bár, van olyan ismerősöm aki csak a saját cigijéről szokott le.

Én szoktam kínálni ismerőseimet akiről tudom hogy dohányzik és épp velem van kint.

Én sem kínálgatok akárkit, de ha valakivel elbeszélgetek azt persze megkínálom udvariasságból. Munkahelyemre is jött egy új kolléga és kihívtam őt kávézni aztán kint rá akartam gyújtani, akkor kínáltam mivel mondta hogy nem dohányzik így többet már nem is kínálgattam vele mert tudom hogy nem cigizik. Pár kollégával szoktuk egymást kínálni ha egyszerre vagyunk kint, de nem jellemző. Idegennek meg nem adok mert ahhoz drága, igaz hogy magam töltöm a cigit de ha valakivel elbeszélgetek és rágyújtanék akkor megszoktam kínálni.

Régen amikor még nem cigiztem elején kínáltak az osztálytársak akkor nem fogadtam el utána leszoktak róla. De amikor sajnos elkezdtem akkor már egyből kínáltak. De akinek én adok cigit de ő egyszer sem kínál meg annak többet én sem adok. Mégsem kajáról van szó ugye.

Mit csinálnál, eltennéd és ha összejön 20 eladod?

Engem borzasztóan idegesítene, ha nem cigiznék és mindenki folyton kínálgatna.

Akit ismerek és dohányzik azt vagy:

-kedvelem és megkínálom

-utálom a pofáját és nem kínálom meg

Akit frissen ismertem és szimpi szintén megkínálom, ha nem akkor nem.

Én csak a legjobb haverjaimat kínálom meg, vagy olyat aki jófej és bírom, de őket se mindig. Ha pl látom, hogy neki is van cigije, akkor szívja a sajátját. Vagy ha pl, már nekem is kevés van, s nincs időm/pénzem venni akkor nyilván nem adok. Ha dohányoznál, akkor tudhatnád, hogy egy szál is milyen fontos, mikor már csak pár darab van.

Egy munkás meg nyílván nem fog megkínálni, azok általában szegények, így is a legolcsóbb cigit szívják, s nem engedhetik meg anyagilag, hogy most random valahányszor leállnak valakivel beszélgetni, adjanak egy szálat.

17L

Nem azt az egy szálat sajnálják, de gondolj már bele találkozik egy nap mondjuk 10 ismerőssel, ha mindet megkínálja az fél doboz cigi.

Vagy van aki elszáll és ha egyszer megkínálják, utána már természetesnek veszi, hogy szívhatja a másik cigijét.

Aki megkeresi rá a pénzt és nem szülőktől kapja, az jobban odafigyel arra hogy fél doboz cigit ne osztogasson el.

Egy munkás miért kínálna meg valakit ahol dolgozik? Azért megy hogy pénzt keressen és nem azért, hogy jópofizzon és idegent kínálgasson. Ennyi erővel, ha dolgozom (pultozok) és rágyújtok, meg kellene kínálnom a vendégeket, akik ott vannak?

Megint más tészta, hosszú ismeretség után. A jó barátaimat bármikor megkínálom, a munkatársaimat bármikor megkínálom, mert tudom, hogy kölcsönös.