Milyenek az emberi erek?

Mint egy rugalmas cső. És igen, meg lehet fogni, csak belül van. De ha seb vagy valami vágás miatt nyitott a bőr és nem sérült az ér, akkor akár meg is foghatod

Hozzá nem értőként írom, amit gondolok erről, - de ettől még lehet elképzelésem, véleményem. Vannak főerek, erek, hajszálerek. Vannak verőerek, vénák, artériák. -Gondolom, ezek felelnek a szállítás szabályos irányultságáért szerepük szerint - a szív pumpáló hatásának köszönhetően. Sajnos eléggé kényes szerkezet az emberi ér, - nem csak vért, hanem nyirok folyadékot is szállítanak erek, ha csak egy is nem funkcionál rendesen, akkor el is kezdődnek az emberi szervezetben a problémák. Alapvetően rugalmasnak, ugyanakkor sérülékenynek is vélem a vérereket. Amikor elkezd meszesedni az ér, akkor - szerintem - el kezd változni az érfal rugalmassága is, (naná, hogy nem előnyére)! Szélsőséges esetben szükség lehet arra, hogy egy emberben pótolni kelljen itt-ott egy-egy érdarabot, - ez macerás, körülményes és a siker is kétséges, ill. időről-időre orvosi beavatkozásokat kíván egy már kialakult érrendszeri elváltozás. Az emberi szervezet alkalmazkodik, ameddig a rugalmasságát nem haladják meg az egészségügyi elváltozások, aztán összeomlik, - utalok itt az agyér katasztrófára, mint a végzetessé fajulható betegségek egyik legismertebbjére. Az ereket lehet valamilyen szinten kímélni tudatos táplálkozással és megfelelő mennyiségű, minőségű mozgással, de mi, magyarok, nem járunk ebben az egészségmegőrző magatartásban az élen.

Meg lehet fogni őket, valóban úgy viselkednek, mint egy cső. Az, hogy adott ér falszerkezete milyen, az attól függ, hogy milyen típusú (véna, artéria, kapilláris), és azokon belül is (kivéve a kapillárist), hogy mekkora. Beszélhetünk kis/nagy vénákról/artériárkrók, még kisebbekről, ún. arteriolákról, venulákról. Általános szabályként elmondható, hogy az artériák fala vastagabb, tapintatra keményebbek, több simaizomréteget látunk a szövettani metszetükben. Elhelyezkedésük lehet felületes, mély. Eddig a vérerekről írtam, de vannak nyirokerek is, amelyek nyirkot szállítanak, ez majd visszakerül a vérkeringésbe. Ha továbbiakról szeretnél olvasni, vagy jobban érdeklődsz a téma iránt, javaslom Szentágothai János Funkcionális Anatómia I-III. c. könyveit, illetve Röhlich Pál - Szövettan c. tankönyvét.