Akik covid szempontból a veszélyeztetettebb kategóriába tartoznak, mennyire tartjátok magatokat távol a közösségi élettől? Mennyire húzódtok vissza az otthonotokba?

Duplán veszélyeztetett vagyok, kor és magas vérnyomás miatt, csak bevásárolni járok, távol tartom magam már szinte mindenkitől, de pl egyik nap mennem kellett gyógyszertárba kiváltani a havi gyógyszerem, amikor bejött egy anyuka a kisgyerekével akin nem volt maszk és iszonyatosan köhögött, lázas volt, no ilyenek ellen nem tudom magam megvédeni.

Nyáron kerültem a tömegrendezvényeket és zárt téri programokat. De szabadtéren találkoztam ismerősökkel igyekezve távolságot tartani. Rokonokkal lakásban is 1-2 alkalommal, pár szerelő is megfordult nálam. Szeptember óta sehol nem voltam és senkivel nem találkoztam. Munkába mennem kell. De ott is maszkot hordok a saját szobámon kívül és senkit nem engedek be maszk nélkül. Boltba már csak hétvégén délután járok mert akkor kevesen vannak. A munkahelyemre inkább sétálok a bkv helyett. És ennyi. Mivel egyedül élek az első két hónap rohadt nehéz volt. De már átálltam és elvagyok. Találtam hosszútávú célokat és azzal próbálom tölteni az időm. Sajnos nincs más választásom mert egy tüdőgyulladás nekem végzetes lenne. :( Ami nehéz és fájdalmasan érint az a tehetetlenség és az emberek hozzáállása a járványhoz, és egymáshoz. Sajnos ezt tapasztalom a munkahelyemen is és a boltban/járműveken is. Szerintem nagyon kis dolog felvenni egy maszkot. Ha magunkért nem is de mások kedvéért mindenki megtehetné. Nem tudom megérteni ezt a hatalmas ellenállást és agressziót. Nagyon elszomorít és sokszor érzem úgy, hogy nem szeretnék egy ilyen embertelen világban élni. :(

Én 50 felett vagyok, plusz autoimmun beteg,(szklerózis), így az elmúlt 5 évben kb. 4-5 alkalommal hagytam el a lakást. Akkor is kórházi vizsgálatra és egyszer hivatalos ügyet intézni, mert nem fogják fel, hogy mibe kerül nekem az, hogy valahová el kell mennem itthonról.