Mi a teendő emetofóbia esetén? Egyáltalán lehetséges így az orvosi?

15 éves vagyok, orvosnak készülök, még a középsulim is biosz szakos, hogy onnan könnyen tovább lehessen menni orvosira. Azonban emetofóbiám van... már attól, ha valaki túl sokat köhög, csuklik, rosszul érzi magát, már akkor egy kellemetlen érzés fog el, próbálom elküldeni a környezetemből az illetőt, ha nem megy, akkor én megyek el. De orvosként naponta kell ezzel találkoznom... Valami ötlet? Pszichológushoz nem mehetek, szüleim szerint csak tettetem, és csak túlaggódom a dolgot... De én tudom, hogy nem. Mindenki azt mondja, hogy nem kellene félnem, mert nem fáj. Hát, lehet, hogy nem, de a maró érzés a gyomorszájtól egészen az orromig, a szag, illetve a kontrollálhatatlanság számomra igenis kellemetlen tényező, még a hangját sem bírom. Pár hónapja egy kislány majdnem lehányta a cipőmet, ott is inkább elsétáltam, hátat fordítottam és elkezdtem olvasni egy újságot. A kislány elméletileg fertőzött volt, ezért az anyja kivitte az épületből. A takarítók meg kb. fél óra múlva jöttek csak... Na, attól a ponttól kezdve az emetofóbiám csak erősödött... és mostmár kezdem unni, mert jövőre nem lesz sétagalopp a középsuli, nem kevés hányással kapcsolatos dologban lesz részem.

Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikeredett a kérdésem...