Van bűntudatod, ha mások elkapják az influenzádat, náthádat?

Betegen itthon maradok. Nem igazán emberbaráti szeretetből, de ha mászkálok, azzal magamnak ártok, az én gyógyulásom lesz lassabb. Egyszer voltam kénytelen betegen bemenni, én is szóltam, hogy tartsák magukat távol tőlem, ők megértették.

Ha figyelmeztetted, ő meg leszarta, akkor ne legyen bűntudatod. Nyilván ne köhögj le másokat, de aki kilép az utcára, annak a maga felelőssége vigyázni magára.

Az enyémet? Én akkor nem érintkezek senkivel, talán csak a családtagjaimmal. De ők figyeltek is arra, meg én is, hogy ne kapják el. (Nem kapták el) Bocs, de amúgy nem lenne, mert influenzánál én már a halálomon vagyok. Ja és az influenza, ami komolyabb, nem tévesztendő össze, az egyszerű náthával/megfázással. Akkor talán lenne egy kicsi, ha náthám lenne, de azt meg nem kapja el olyan könnyen az ember, ha elég erős az immunrendszere.

Nálunk nem kell bemenni dolgozni, akkor megy az ember betegszabadságra, amikor akar. Mindenkinek jobb, ha a beteg otthon marad. Én így szoktam tenni. Ha betegen bemennék dolgozni, tudnám hogy rosszat teszek, nemcsak másokkal, de magammal is. Most ők mit csináljanak, hova meneküljenek, ha viszem be nekik a vírust? Ez az én döntésem, amivel kiszolgáltatottá teszem őket. Nem beszélve arról, hogy a munkahelyemre menet a tömegközlekedést is igénybe kell vennem. Ez extrán bunkóság lenne, hiszen ott még a szabályzatban is benne van, hogy fertőző beteg ne utazgasson, de én azért vinném a kórt időseknek, kismamáknak, gyerekeknek, egy csomó jóhiszemű embernek, akikben pl. lehet hogy lenne annyi felelősségtudat, hogy otthon maradjanak betegen...

Nincs, mert semmi nem garantálja, hogy pont tőlem kapja/kapta el.