Lehet hogy ez már betegség?

Hosszú ideje nem tudok megbízni senkiben, se szülőben, se barátban. Legalább is nem eléggé hogy őszintén beszéljek magamról, minden társaságban kialakítottam egy képet amit mutatok kifelé. Tudom hogy ennek mi az oka (viszont azt nem publikálom). Ennek pedig már olyan visszahatásai vannak rám amikről azt hittem hogy sosem jutok el idáig. Pont a szülinapom volt és felköszöntöttek, akkor utána be jöttem a szobámba és szarul éreztem magam, csak arra az egy dologra tudtam gondolni hogy: "Engem ne ünnepeljenek." Ekkor találtam egy faragót és kiszedtem a pengéjét hogy csak ki próbáljam tényleg olyan megkönnyebbítő érzés az a bizonyos "vágdosás", nem vágtam mélyre és a lehető leg nagyobb biztonsággal vágtam. Az óta már majdnem három oszlopnyi vágás van a bal karomon, hajlattól csukóig.

Nos nem megkönnyebbítő de kielégítő a dolog, nem is számítottam igazán másra az után hogy a zuhany alatt égetem a bőröm. Úgyhogy igen, bele menekültem az ön bántalmazásba és nincs olyan aki elég közel állna hozzám hogy tudjon segíteni, persze ez is az én hibám hisz nem engedem őket közel magamhoz. Mostmár csak azt szeretném tudni, hogy ez esetleg mentális betegség vagy eszerűen a koromnak köszönhető? (16 éves vagyok, fiú)