Ez komoly hogy román mutáns is van már?

"Mikor fog az oltásra való rezisztencia előnyt jelenteni a mutációknak? Akkor, ha a betegek gyakran találkoznak oltottakkal. Hiszen akkor a rezisztens vírusvariáns több embert tud megfertőzni, mint a nem rezisztens. Ha oltatlan nem találkozik oltottal, akkor nem jelent előnyt egy mutációnak, ha oltásrezisztens, hiszen pont ugyanazokat az embereket éri el, mint a nem rezisztens változatok."

Ez ennel sokkal sokkal komplexebb.

Az oltott emberek kulonbozo vakcinákkal vannak oltva, melyek hatékonysága vakcinankent eltérő es akkor meg nem is számoltunk azzal, hogy egyazon vakcina hatekonysaga egyénenként is eltérő lehet (antitestek specificitasa, affinitása, kulonbozo T-sejt klonok stb.) Ehhez jönnek azok az emberek, akik már átestek a fertőzésen. Minél több ilyen ember van, annak nagyobb az immune escape variánsok szelekciós előnye. Sem a vakcinacio, sem a fertőzésen való átesés nem garantálja, hogy a vírussal való találkozás nem vezet (ujra)fertőződéshez, virusreplikaciohoz (meg ha korlátozott mértékben is) és ez a szelekció hajtoereje. Jelen helyzetben az immunrendszer bizonyos mechanizmusait kikerülni képes variánsok az oltottak és a fertőzésen átesették között tudnak jobban terjedni, akar észrevétlenül is, hiszen ott van szelekciós előnyük, a naiv populációban nincsen es ott meg nagy számban van jelen a "normal" vírus (ami persze mar nem az eredeti, hanem annak egy jóval fertozokepesebb változata, ami szinten egy szelekciós folyamat, nevezetesen a lezárások eredménye, a kontaktok csökkentésével ugyan kiszorítottuk az eredeti virust, ugyanakkor szelekcios elonyt biztositottunk a fertozobb variansoknak). A két szubpopulacio elkülönítése nem ér semmit, a vírus jelen van a populációban es ahogy csökken a naiv szubpopulacio mérete, akar oltás akar fertőződés réven, úgy nő az immune escape variánsok szelekciós előnye.