Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Nem akarok pszichológushoz...

Nem akarok pszichológushoz menni de úgy érzem szükség lehet rá. Szerintetek mit tegyek?

Figyelt kérdés

Szorongok a munkatársaim között mivel mindenkit kibeszélnek. Mióta tudom róluk, hogy milyen rosszindulatúak és előítéletesek azóta alig merek megszólalni a munkahelyemen. Pánikolok, bénázok, hülyeségeket beszélek, zavarodottá válok tehát olyan vagyok mint egy fogyatékos balf..sz akinek -2 az iq-ja. Nem bántanak a munkatársaim, de 100%, hogy furán néznek rám és kibeszélnek.


Egész életemben önbizalomhiánnyal küzdöttem, nehezen barátkozom és általában mindig a társaság legszélén voltam. Elfordulok az emberektől mert sokat bántottak. Életképtelennek, tehetségtelennek de leginkább jellemtelennek érzem magam. Nem tudok normálisan beszélgetni az emberekkel. Nincs egy hobbim sem mert mindent megunok amibe belekezdek.


Éjszakánként alig tudok elaludni mert folyamatosan azon pörög az agyam, hogy mekkora balfék voltam aznap a munkahelyen, meg hogy milyen idétlen megnyílvánulásaim vannak a szorongás és az önbizalomhiány miatt. Megbotlok, neki megyek az ajtófélfának, kiesik a számológép a kezemből, félrenyelek amikor az ügyféllel beszélek meg hasonlók történnek velem az izgalom miatt.


Most is haza értem a munkából és azon jár az agyam, hogy mekkora gyökér vagyok. Magas a pulzusom és a vérnyomásom. Idegbetegnek érzem magam (mondjuk az is vagyok). Fizikai tüneteket produkál ez a hülyeség ami velem van.


Nemtudom kihez forduljak.

Félek, hogy a pszichológus csak leveszi a pénzemet de érdemben nem tud segíteni.

Szerintetek mit tegyek?


Előre is köszönöm a segítséget.


21/L


2019. aug. 1. 17:02
 1/6 anonim ***** válasza:
100%

Kedves kérdező!

Nagyon értelmesen, jól összeszedetten írtad le a problámádat ( ami sztem javarészt csak képzelt ). Szerintem sincs nagy szülséged pszichológusra, hanem inkább valami rokonra, jó barátra, v. barátnőre. Különben a pszichológus is csak akkor tud segíteni, ha magad is akarod, segítesz neki. Csodát tenni nem tud, de azt meg tudja mondani, mennyire képzelt, és mennyire valós a panaszod. Különben az otthoni környezeted milyen? Családon belüli vagy, esetleg egymagad élsz? Szórakozni jársz? Hobbid van?

2019. aug. 1. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

"Nem akarok pszichológushoz menni de úgy érzem szükség lehet rá. Szerintetek mit tegyek?"


Menj pszichológushoz.

2019. aug. 1. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:

Kedves első válaszoló!


Nem járok szórakozni mert próbálok minél kevesebbet emberek között lenni. Jelenleg nincs semmi hobbim, munkából haza érve csak megcsinálom a ház körüli teendőket és a telefonomat nyomkodom. Van ami érdekel pl. nyelvtanulás, megtanulni motorozni, sportolás, utazás de mivel úgy is megunnám őket ezért egyikbe sem vágok bele. Egyedül élek, a párom néha itt van pár napot. Ekkor egy kicsit jobban érzem magam. A szüleim egy másik országban élnek, és sajnos régóta nem láttam őket viszont mindennap beszélgetek velük telefonon.

2019. aug. 1. 17:53
 4/6 anonim ***** válasza:
36%

" Van ami érdekel pl. nyelvtanulás, megtanulni motorozni, sportolás, utazás de mivel úgy is megunnám őket ezért egyikbe sem vágok bele."


Akkor már csak egy kérdésem lenne: ha ennyi minden érdekel, akkor miért nem vágsz bele valamelyikbe?

Sztem te egyszerűen élvezed, hogy magadba szenvedsz a telefonoddal Keress legalább egy barátnőt, akivel eljárhatnál valahova. Ha megunod, keresel másikat. Különben mivel foglalkozol, vagyis mi a munkád? Tesód nincsen? Ha unod a levelezést, akkor ne írjál. Telefonozzál.

2019. aug. 1. 19:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 A kérdező kommentje:

Nincs testvérem.

Egy jó barátnőm van aki mellett jól érzem magam, de vele csak ritkán tudunk találkozni a beosztása miatt de már megvan beszélve vele egy közösprogram.


Néhány hónapja dolgozom egy könyvelőirodában, de soha nem hittem volna, hogy ott ilyen alpári emberek is dolgozhatnak mint néhány munkatársam (mind huszonéves). 6 ember vesz körül egész nap egy ici pici irodában és sokat hangoskodnak, bömböltetik a zenét, flegmáznak, pletykálnak ezért a szabadidőmben élvezem a csendet. A munkámat szeretem, viszont a társaság annyira leszív a nap végére, hogy semmire sem vagyok képes. Valahogy megkéne tanulnom őket lesz@rni, de hogyan? Mindennap velük vagyok és frusztrál, hogy semmibe vesznek pedig én mindent megtettem, hogy jó kapcsolatot alakítsak ki velük. Valószínűleg lenéznek a szorongásom/ szerencsétlenkedésem miatt. Ha lehetne akkor inkább éjszaka mennék be dolgozni amikor senki nem zavar.


Mindig nézem az álláshirdetéseket hátha akadna valami jobb munka (igazából csak jobb közegre, értelmesebb emberekre vágyom), de a párom azt mondja, hogy máshol mégbutább emberek is lehetnek.


Hobbikról csak annyit, hogy több mindenbe belevágtam már és sok pénzt áldoztam rájuk, de egy idő után már nem volt kedvem csinálni őket ezért pénzkidobás volt. Az tény, hogy mielőtt idejöttem volna dolgozni az előtt szívesebben olvastam, társalogtam, kutyáztam, főztem, néztem sorozatokat stb.



Szóval a munkahelyi légkör tesz ilyen frusztráltá. Ezzel kapcsolatban szívesen fogadok jó tanácsokat és köszönöm az eddigi válaszokat.

2019. aug. 1. 20:37
 6/6 anonim ***** válasza:

El tudsz menni kórházba is pszichológushoz, azt a TB fizeti. Én jártam magánhoz is, illetve kórházihoz is. A kórházas kedvesebb és közvetlenebb volt, mint amiért fizettem egy csomó pénzt. Én nagyon elhanyagoltam a dolgot, sokkal hamarabb kellett volna mennem. Ki alakult mellé folyamatos pánikroham is.


"Egész életemben önbizalomhiánnyal küzdöttem, nehezen barátkozom és általában mindig a társaság legszélén voltam. Elfordulok az emberektől mert sokat bántottak. Életképtelennek, tehetségtelennek de leginkább jellemtelennek érzem magam. Nem tudok normálisan beszélgetni az emberekkel. Nincs egy hobbim sem mert mindent megunok amibe belekezdek."


Ezt mintha én írtam volna. :( Ugyan így gondolom.

Barátnőimben folyamatosan csalódtam, mert mindig kiderült csak érdekből keresnek. Ha nem volt gondjuk le se sz.rtak, ha kellett segítség bármiben, azonnal kerestek. Most mindenkit kiiktattam az életemből. Senkivel nem tudok semmit megbeszélni, így muszáj vagyok újra pszichológushoz menni. Bár amúgy sem szívesen mondtam volna el a "barátnőmnek", mivel volt hallottam vissza olyat ami nagyon fájt, hogy elmondtak másnak. Nem szeretnék oda vissza esni ahol voltam. Normális életet szeretnék élni, normális gondolkodással. És ezért próbálok is tenni, csak nehéz ha vissza húzzák az embert. Szerintem menj pszichológushoz, segít az önbizalomhiánytól kezdve mindenben. Ne halaszd a dolgot mert nehezebb lesz.

2019. aug. 2. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!