Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Senkinek nem tartozok az...

Senkinek nem tartozok az értelmetlen szenvedésemmel, nem vagyok önző, élet nekem átok mintsem ajándék. Kék vonal kilőve, már próbáltam. Érdemes-e testi és mentális szenvedéseimet elviselni?

Figyelt kérdés

Mióta barátnőm szakított velem azóta még jobban felerősödtek bennem az öngyilkos gondolatok, előtte is voltak évekig.

Öngyilkosságot nem tartom rossz dolognak csak vészkijáratnak, senkinek a világon nem tartozóm az értelmetlen szenvedésemmel.

Persze végéig kell járni a megoldásokat.

Úgy érzem hogy szét akarom szakítani magam belülről, utálom magam.

Elégedetlen vagyok a helyzetemmel, rengeteg dolgot elrontottam.

Mai napig mellettem lenne a barátnőm ha elmegyek dolgozni és haladunk előre, lehet hogy többet ki tudtam volna hozni belőle.

Gyilkos dolog belegondolni abban mi lett volna ha, önkergetés.

Reálisan látom a helyzetem, öcsémre büszke a családom, külön élete van egy haverjával lakik albérletben, kiforrott stílusa van, sikerült egy kedves s szép barátnőt fogni magának de előtte is voltak lányokkal kalandjai, futárkodik.

Nézzük a dolgaim, 24 éves leszek, egyetlen barátnőm volt eddig és csak vele feküdtem le, próbáltam csajozni de eltelt fél év és semmi, gyermekkorom kockulásból állt, nem tudok csajozni mert mindig elrontom egy ponton a beszélgetést. Hiába nézek utána mindenek hogyan kéne csajozni, tényleg komoly kutatást végeztem, semmi eredmény. Nincs jogsim de folyamatban van, de utalók vezetni.

Kényszeres maszturbálásaim vannak, perverz vagyok, játékfüggő vagyok, elég tré munkahelyem, de legalább laza. Gerincbeteg vagyok, kóros ízületes reumás betegséggel, jó kis lúdtalppal megáldva. Szóval elég sok fájdalmam van, ropogok össze vissza, gyógyszert szedek rá de mintha csak pezz cukorka lenne.

Elvileg 4 barátom van, ebből 3 csak akkor ír ha ráírok, maguktól nem érdeklődnek.

Általában itthon vagy a munkahelyem vagyok, csak akkor megyek valahova ha vennem vagy intéznem kell valamit.

Házi buliban kétszer voltam, de ilyen szórakozó helyen soha, pedig vágyok.

Nem szeretek ember közé menni, tudok beszélni bármiről, elég jól kommunikálók, olyan feleslegesnek tartom. Szívesen segítek másnak de viszonzást vagy dicséret ritkán kapok.

Úgy érzem hogy kicsit biszexuális is vagyok, nem tettem magam túl a szakításon mert csúnyán váltunk el 3 év után.

Nem tudok letenni az öngyilkosságról hiszen születésnapom november közepén lesz, ha most nem teszem meg akkor várnom kell még egy évet. Szüleimmel ritkán beszélek de sohasem komoly dolgokról, anyuval akkor beszéltem utoljára sokat mikor szakított velem az exem, apu az érzéketlen ember legtöbbször, anyu el akar válni, sokat mondogatja de megértem.

Szóval semmi nem hajt előre ebben az életben, minden amit teszünk mulandó, semmi nem tart örökké és haldoklik a világ.



2019. nov. 6. 00:26
1 2 3
 11/23 anonim ***** válasza:
Nekem is nagyon rossz. 70 százalékos egészségkárosodásom van, rokkant nyugdíjas vagyok, dolgozni nem tudok. Fizikálisan olyan vagyok mint egy 80 éves, remeg kezem làbam, ha valamit csinálok mindjárt elfáradok. Nehéz így a betegséggel együttèlni+ugye lelkileg az az érzés, hogy értéktelen, felesleges vagyok. Én még húzom egy kicsit a dolgot amíg lehet, anyám már nem él, nagyszüleim sem,testvérem nincs apám 73 éves szívbeteg, amíg ő él addig nem teszem meg. Ha meghal, megyem utána a másvilágra. Amit hallani, hogy az állam hogyan bánik a fogyatékosokkal, köszi abból nem kérek. Nem akarom elveszteni az utolsó csepp emberi méltóságomat is, inkàbb a halált választom. De amíg apám él addig nem. Ha Neked van családod Te se tedd meg. Fájdalmat okoznál nekik.
2019. nov. 8. 09:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/23 1Léna ***** válasza:
100%

Én is megutáltam a világot. A hazugságaival, az emberek csak úgy átgázolnak egymáson. Önzés van és nincs szeretet. Nincs értéke a tisztességnek a becsületnek a szeretetnek. Számomra ezek a visszataszító dolgok. Én is gondolkoztam azon, hogy nincs értelme így az életemnek.

Bekerültem egy depressziós rehabilitációra. Annyi haszna volt, hogy láttam vannak nálam rosszabb helyzetben levők is. A pszichológussal való beszélgetéseim, arra vezettek, hogy ha nem vagyok elégedett az életutammal, akkor én vagyok az illetékes abban, hogy megváltoztassam annak az útirányát.

Fel kellett tárnom magamban a saját értékeimet, hogy lássam mik az erősségeim, mi az amiben én jó vagyok, mi az ami nekem örömöt okoz? Hol tudnám ezeket felhasználni? Feladtam a vállalkozásomat és azt a célomat, hogy én majd gazdag leszek, és elmentem egy segítő munkakörbe, idős gondozásba. Az idős, sokszor magányos emberek értékelték a szolgálatkészségemet. Örömmel fogadtak. Azt tudtam adni nekik aminek a hiányától előtte magam is szenvedtem. Szinte családtagjuk lettem, és ez örömöt, lelki békét adott.

A másik szál: Meghívtak egy keresztény kiscsoportba, ahol beszélgetések voltak egymással és egy kis biblia ismeretet is adtak. Őszintén mondom, hogy én párkeresési céllal mentem. Párt nem találtam, de olyan szeretettel fogadtak, olyan megértéssel, elfogadással, mint amit egész addigi életemben kerestem. Az ige meggyógyított. Elhagyhattam a gyógyszerem. Elkezdtem Pintér Béla dalait hallgatni. Feltöltődtem szeretettel, így nem okozott gondot adni belőle másoknak. Most jól vagyok. Tudom ki vagyok. Tudom miért vagyok az aki vagyok. Tudom, már miért lógtam ki mindig a többiek közül, mert szeretett vagyok, és szeretetet hordozok, olyat ami kevés emberben van ilyen nagy mennyiségben.

Kívánom, hogy találd meg a Te utadat!

Nagy a fájdalmad a kapcsolatod felbomlása miatt. Idő kell amíg ezt fel tudod fogni, fel tudod dolgozni. Nem segít a feldolgozásban, ha próbálsz vele kapcsolatban maradni.

Az nem igaz, hogy szex nélkül nem lehet élni. Ez egy hazugság amit a pornóipar terjeszt a bevétele növelésére. A testi vágyat meg lehet tanulni uralni. Tudom, hogy nem könnyű de lehet, hogy ne kergessen őrületbe. (Nekem ez Istennel sikerült) Nem mondom, hogy nincs rá szükség, de meg van a maga helye és ideje. A szex nem tud kapcsolatot egyben tartani önmagában tartósan. De ezt meg is tapasztaltad. Egy tartós jó kapcsolaton mindkét félnek folyamatosan dolgoznia kell. Ha kialakul egy közös értékrend, közös célkitűzések, közös kikapcsolódási formák, Téged értékelnek, Te értékeled, elfogadottak vagytok egymás számára annyira hogy összekötődjön az életetek (az én értékrendem szerint házasságban) akkor ezt már megkoronázhatja a szex.

Értékes vagy! Értékes vagy! Még egyszer mondom ÉRTÉKES vagy!

Az életednek van értelme, csak még nem találtál rá. Keresd, kitartóan.

Jó ötlet edzésre járni. Ha megerősödnek az izmaid csökkenni fognak a fájdalmaid. (Lehet, hogy eleinte fáj még a mozgás, érdemes esetleg gyógytornával kezdeni)

Drukkolok Neked!

2019. nov. 8. 10:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/23 anonim ***** válasza:

Szia..

A fenti keresztény csoporthoz hasonló ez, próbáld meg, lehet tudnak neked valami hasonlót mondani. Egy próbát megérthet üzenetben vagy személyesen..:


[link]

2019. nov. 8. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/23 A kérdező kommentje:

Laca32

Remélem te sem adod fel a reményt és a hitted, remélem apud elvesztése után sem fordulsz a halálba, pont én mondom kicsit képmutató de másnak rosszat sohasem kívánnék.


1Léna

Hasonlóan utáltam meg a világot mint te.

Alapszükségletek közt van a szexualitás ami nekem fontos, nem tudnék úgy működtetni egy párkapcsolatot, hogy nem élvezetes és kölcsönös, köztünk az aktus.

Köszönöm kedves szavaid, a történeted inspiráló volt.


# 13 Egy próbát megérhet, nem igazán vagyok vallásos. Köszi.

2019. nov. 8. 13:28
 15/23 anonim ***** válasza:

"# 13 Egy próbát megérhet, nem igazán vagyok vallásos. Köszi."


Ha az lennél, akkor nem lennél ennyire mélyponton!

2019. nov. 8. 21:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/23 A kérdező kommentje:

#13 Nem mondom azt hogy a vallás nem segít az embereken aki tud hinni az ilyesmiben, legtöbb vallás egy hülyeség és a pénzről szól, hit nyakörvön tarja az embert a hite által, mert könnyen valami felsőbb erőben vagy mesében hinni mint saját magunkban, sajátos vélemény.

Dualizmusban hiszek, semmi sem létezhet a saját maga árnyéka nélkül, érmének két oldala van, jobban ismerszik meg rossz és fordítva, de legnagyobb butaság az hogy minden rosszban van valami jó, lényeg hogy fogjuk fel a dolgokat.

2019. nov. 9. 09:16
 17/23 anonim ***** válasza:
+ugye a vallási fanatikusok. Azokkal elég sok baj van. Aki meg azt mondja a kérdezőnek, hogy ha vallásos lenne, akkor nem lenne ilyen mélyponton, annak üzenem, hogy élje àt azt amit mi, ha már belegondolni nem tud mennyire rossz így élni. Én is egy rossz mozdulatnak köszönhetően gyerekkoromban agyvérzést kaptam. Apám elmondása szerint rosszul fogott meg a szülésznő a kórházban. Azt mondták, hogy nem fogok tudni sem járni sem beszélni, alvás közben kékült a fejem, úgy tűnt, hogy meghalok kisgyerekként. Beszélni megtanultam, sőt oly annyira, hogy diplomám és nyelvvizsgám is van. Járni viszont nem igazán, úgy mozgok, remeg kezem lábam mint egy 80 évesnek, holott még csak 32 vagyok. Fiatalon is borzasztó volt kicsúfoltak azért, mert nem tudtam úgy mozogni mint a többiek. Egyetemen nem csúfolt senki már, de tartották a három lépés távolsàgot mindig a lányok e miatt. Ez nagyon rosszul esett. 22 évesen a sokadik kudarcnál feladtam a dolgot. 14 évesen azt kellett végigéljem, hogy láttam anyámat szenvedni a rák miatt. Kezelésekre járt, de csak egyre jobban szenvedett, végül meghalt. Mamám tavaly halt meg, apai nagymamám. Ő volt a második anyàm, nagyon megviselt a halála. Anyai nagymamám öngyilkos lett régen, folyóba ugrott. Apukám él már csak, de ő is már 73 éves. Idén élet halál között volt, lement a vérnyomása 30-ra intenzív osztályra került. Pacemakert kapott. Én próbáltam egész életemben jó lenni, segíteni a másik embernek a szerencsétlen sorsom ellenére. Nem ittam, nem dohányoztam, nem drogoztam. Most sem. Fiatalon is nagyon nehéz volt együttélni a betegséggel, és ahogy megy előre az idő egyre rosszabb. Ahogy elnézem a magyarok (tisztelet a kivételnek ugye) másik emberhez való hozzáállását nem sok jóra számítok. Belgiumban egy 40 éves paralimpikon sem bírta már a fizikai fájdalmakat, aktív eutanáziát kért és kapott. Jobb mint fájdalmak közepette, magatehetetlenül, idegen emberekre rászorulva szenvedni. Itt sajnos nincs ilyen lehetőség így marad az öngyilkosság, ha már nem bírja tovább az ember a szenvedést. A vallásról meg annyit, hogy jó lenne hinni valami szépben, de nincs semmire semmi bizonyíték, hogy ez vagy az létezne. Plusz ugye akik nagy kereszténynek mondják magukat, sok esetben kiderül róluk, hogy drogoztak, prostiztak, loptak, pedofilok vagy ki tudja még milyen szörnyűségeket követtek el.
2019. nov. 9. 12:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/23 anonim ***** válasza:

Kedves kérdező!


Mi a te történeted? Milyen az életed? Azt nem mondhatom, hogy segíthetek rajtad, de talán az enyhít a fájdalmadon valamennyit, ha valaki tényleg megért. Ha gondolod írjál.


25/L

2019. nov. 10. 22:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/23 A kérdező kommentje:
# 18 Írtam privát üzenetben. :)
2019. nov. 14. 17:19
 20/23 A kérdező kommentje:

Csak tudnám minek ajánlod fel a segítséged ha vissza se írsz, úgy vagy vele hogy felpontoznak emiatt, utána az ember vár válaszodra, majd elfelejti idővel, pont vadászat, erkölcstelenség....

Ebből is elegem van...

2019. nov. 17. 19:04
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!