Valakinek valami tanács?
Nem tudom hogy kezdjek bele..
Nagyon magányosnak érzem magam..
Persze sablon duma de valahogy ilyet nem éltem át jó rég otta.
6 hónapja lett vége egy 15 hónapos kapcsolatomnak(persze nem én vettetem véget).
Probálok neten ismerkedni de elég hamar nem írnak vissza ha kedvesen érdeklődőm( nem a szia mizu és barátai), valóságba is ismerkedem de valahogy nehezen általában suliba mert annyira nem vagyok eljárós/bulizgatos..
Elfoglaltság kép kondizom, sétálok, tanulom a szakmám és játszom, de nagyon nem köt le egyikse mert érzem hogy egyedül piszok rossz..
Valaki aki járt már igy tudna tanácsot adni?
17/f
válasza: válasza:Jártam így többször is, hasznos tanács sajnos nincs mindig rá. Én tapasztalataim alapján azt mondom, hogy ezt is meg kell élned, mint a kedvenc háziállatod, netalán szeretett rokonod halálát,s edzett leszel évről évre, mindre.
Tudtad, hogy mikor egy halál eset kapcsán nagyon szomorúak vagyunk az nem más, mint önzőség? Hisz nem azért vagyunk szomorúak,mert az illetőnek nagyon fáj, hogy nem él, hanem azért, mert nekünk fáj, hogy már nincs velünk... Valami hasonló lehet a szerelmi bánat is.
Kösd le magad, barátok, rokonok, beszéld ki, egy jó mozi, könyv,s az idő megoldja, mert ezekre a dolgokra az a legjobb gyógyír.
Aztán, az tudtad, hogy minden rossz azért történik, hogy valami jó jöjjön?
Tudom, ennyi idő után várom is a jót vagy is jöhetne valami pici jó is..
Barátok meghát nem tudom is tudom talán már miaz..
Ismerkedés meg megy de hát élőbe valahogy nem olyan közvetlenek az emberek mint chaten, chaten meg àltalába mindenki messze.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!