Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Anorexia nervosa kórházi...

Anorexia nervosa kórházi kezelése?(többi lent)

Figyelt kérdés

Sziasztok!

Az elején leszögezném hogy nem úgy vagyok anorexiás ahogy ezt a köznapian értelmezzük. Anorexia (étvágytalanság) nervosa (idegi eredetű).

Kevert szorongásos zavarom van többek között, amihez depressziós tünetek is társulnak már jó ideje. Sajnos ez rám úgy van hatással hogy nincs étvágyam, hányingerem van émelygek az idegességtől, szorongástól és pániktól. Valamint eléggé közrejátszik hogy emetofóbiám van, tehát a hányással kapcsoltban vannak kifejezetten irreális ellenérzéseim. Sokszor volt olyan hogy akár még lett is volna étvágyam, de mivel alig ettem már sok ideje, nem mertem enni. No nem azért mert nem szeretnék hízni,(minden vágyam mert borzasztó ez az állapot) hanem mert attól féltem hogy rosszul leszek, kihányom stb. Persze ettől szorongok ideegs vagyok , amitől ugyanúgy hányingerem lesz. Eléggé negatív spirál ez az egész, hónapok óta ez van. Alapjáraton sem voltam valami vastag gyerek 62-63 kg voltam 185 centisen, de most kb 10 kilót fogytam. Pszichiáterhez , pszichológushoz járok. Igyekszem fokozatosan emelni az adagokat egész jól haladok. Megkezdtük beállítani az antidepresszánst, valamint atarax-nevezetű nyugtatót szedek mellé (nem BZD). (meg nyilván probiotikumot, vitaminokat is szedek). IBS-szerű tüneteket okoz nekem az idegesség, de voltunk gasztroenterológusnál, háziorvosnál még az elején UH stb. Szervi bajom nincs. A pszichiáter már az eleje óta mondja hogy ha nem javul akkor be kell sajnos utalnia kórházba. Másfél hete voltak nagyon stresszes napjaim, alig bírtam enni azon a héten. Ezért sajnos a két pszichiáternél történő súlymérés között 1kg különbség volt majdnem. Erre mondta már a pszichiáter hogyha jövő héten is csökken a súlyom kórházba kell küldenie. Megértem , tényleg ilyenkor nem mérlegelhet már a BMI 15. Kórházi megfigyelésre van szükségem mert testileg már nem szabad rosszabbul lennem. Maximálisan gyógyulni akarok ahogy tudom eszek minél többet, emelem az adagokat. Nutricia nutridrinket is iszok. Múlt héten voltam vérvételen hétfőre meglett az eredmény, elküldtem a pszichiáternek, azt mondta jó a vérképem , csak igyak többet. Szóval ebből a szempontbol a testem még nincs offon de ez már tényleg kórházi megfigyelést igényel. Vérnyomásom pl alacsony, ezért mindenképp kell kivizsgálás. Viszont akárhogy próbálkozom emelni annyit nem tudok enni hirtelen hogy ne fogyjak ezalatt az egy hét alatt. Holnap megyek vissza. Aki eddig elolvasta annak köszönöm, most következik a kérdés. :) Mire kell számítani ilyenkor a kórházban? Veszprémi Csolnoki Ferenc kórház gyermekosztályára kerülnék. Saját ételt lehet vinni? Biztos nem bírnám a kórházi kaját. :D :P. Nagyon erőltetik az étkezést? (eszek magamtól is csak az a baj hogy nem tudok még valami sokat). Infúzió ne adj isten nazogasztrikus szonda mennyire gyakori? (Még egyszer megjegyzem eszek magamtól is szeretnék enni,hízni) Mennyire engednek mozogni? Feküdni kell egész nap? Azt tudom hogy eléggé monitoroznák a testem, EKG vérnyomás mérés, testsúlymérés, vér és vizeletvizsgálat gyakori lenne. Ha van valami tapasztalatod az alultápláltsággal kórházba kerülésről(ezért taggelem az anorexiát mert ez a leggyakoribb kórkép amivel fiatalok alultápláltsággal kórházba kerülnek) akkor először is sajnálom. Remélem már minden problémád megszűnt. Másodszor kérlek írjad meg a pozitív vagy negatív tapasztalatodat, illetve ha tudsz a kérdésekre válaszolj. Meg esetleg pár biztató szó :P :( :) mert hiába tudom és értem hogy erre szükségem van, nem is ellenkezek, de azért kicsit ijesztő az ismeretlen.

Köszönöm ha eddig bárki is eljutott eddig azt meg kiváltképp aki ír választ, vagy ír privátba.

Mindenkinek szép napot és mentális betegségektől, evészavaroktól mentes életet kívánok vagy mielőbbi gyógyulást.



2020. júl. 30. 14:05
 1/1 anonim válasza:
100%

Szia!

Az általad említett kórházzal nekem egyáltalán nincsen tapasztalatom, engem nem ott kezeltek anorexiával.


Vihetsz saját ételt, nekem engedték.

Egy ilyen helyzetben a legrosszabb, amit tehetnek az az erőltetés, ezért nem is csinálják (legalábbis az én kórházi kezelésem alatt egyszer sem (!!!) erőltettek belém ételt, szondát se kaptam. Mellettem sokszor ült nővér evés közben, azért figyelik, hogy mennyit eszel. Nekem evés után 1 óráig még plusszban ott kellett ülnöm- szerintem nem kell részleteznem az okot-. Szondát mifelénk csak az kapott aki elzárkózott az evéstől, de ez meglehetősen ritka. Infúzió ellenben viszont gyakoribb, én is kaptam.

Engem engedtek mozogni, de mértékkel, egy percig nem voltam ágyhoz kötve vagy ilyesmi. A kórház területét viszont nem szabadott elhagyni.

Igen, az alábbiakat jól tudod, de nagyon gyorsan megfogod szokni, kicsi túlzással azt is mondhatnám, hogy a napi rutin részei lesznek ezek a dolgok.


Én felépültem teljesen, és hiszek abban, hogy ebben nagy szerepet játszott a kórházi kezelés. Nem hiszem, hogy felnyílt volna a szemem a kórház nélkül, őszintén hálás vagyok nekik. Megmentették az életemet.


Biztatásként azt tudom neked írni, hogy menni fog. Nagyon nehéz lesz, nem fogok neked hazudni, de megéri.

Egy elhatározással kezdődik a gyógyulás, de ha ez megvan, szinte a világ kinyílik előtted.

Ha gondolod írj privátban, ha még van kérdésed, szívesen válaszolok!

2020. júl. 30. 14:21
Hasznos számodra ez a válasz?

További kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!