Miért lett annyira elterjedt a kognitív-behaviorista szemléletű terápia, hogy szinte alig találni mást?

A pszichologusok alapvetően egészséges személyekkel dolgoznak, a patológiák a klinikusok és / vagy a pszichiáterek kompetenciájába tartoznak.

Az egészséges emberek pedig általában az általad felsorolt problémákkal szembesülnek leggyakrabban, illetve ezekkel kapcsolatos elakadásoknál szoktak segítséget kérni.

Tanácsot nem adhat, mert az adott probléma legjobb megoldása sohasem az, ami a "pszichész" szerint jó irány: a kliens/páciens számára legjobb utat kell megtalálni, amiben a pszichológus segítő kérdésekkel, perspektívaváltásokkal, asszociációkkal, relaxácios gyakorlatokkal és szamos egysb eszközzel támogatja a hozzá fordulót.

Minel több módszerben képződik valaki, annál gazdagabb az eszközkészlete, annál könnyebben talál az adott személyhez és problémához illőt.

Ezen túlmenően több év (a diploma és olykor a szakvizsga után) és rengeteg pénz az egyes irányzatokban való képzettség és vizsga megszerzése, így a szakember is mérlegel: melyik iranyzat áll a legközelebb hozzá, mivel tud azonosulni, és tapasztalatai alapján melyik az, amelyet leginkább hasznosítani tud.

Ez csak a saját véleményem, nem feltétlenül a valóság objektív leképeződése. 🙂

Vissza is utasíthatja azt, pláne amíg nem ön-és közveszélyes.

Számára a klinikai szakpszichológus tud hatekonyabban segíteni - nyilván ennek is megvan a határa, ameddig mehet gyógyszer nélkül.

A sokirányú képzettség (hipnózis, KIP, ego-state, regresszió, Bradshaw, Rossi, Ericksoni terápiák) az integratív képzettségű terapeutáknál található.

Ha kérdésed van, privátban megteheted.