Ez önértékelési zavar lehet nálam?

Sokszor gondolkodok úgy, hogy mivel nincs gyerekem, lehet, hogy sosem lesz, ezért nem érek annyit, mint más ember.. nem érdemlek nagy lakást, hisz csak ketten vagyunk a párommal (nincs is, ez csak gondolati szinten szokott eszembe jutni), és hasonló gondolatok vannak a fejemben, az a lényeg, hogy úgy érzem kevesebb vagyok annál az embernél, akinek van családja. Főleg azért, mert én is szeretnék, csak se olyan párom nincs, akivel lehetne (a mostani nem is akar, pánikbeteg is stb..), valamint én is már kicsit belerokkantam az élet által rám akasztott súlyokba. Ez önértékelési gond lehet, vagy jól látom a helyzetet, és kevesebbet érek mint más, aki boldog családban él?