Kezdőoldal » Egészség » Mentális egészség » Miért nem érzek semmit?

Miért nem érzek semmit?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Egy 17 éves srác vagyok, és egy olyan problémám lenne, hogy szinte nem érzek semmit. Természetesen érzésekre gondolok, nincsen bennem semmilyen érzés. Kezd minden széthullani körülöttem, a barátaimat szépen lassan veszítem el, és minden rossz összejön mostanság. Mintha átkozott lennék vagy nem is tudom.

Egyedül az a gond ebben, hogy nem érzek ez iránt semmit. Csak beletörődök azzal a mondattal mindig, hogy "már meg sem lepődök". Természetesen nagyon de nagyon belül aggaszt, mivel mégis ide írom ki a problémámat, és kérek segítséget.

Kérdésem igazából az lenne, hogy mivel tudnám megtörni magam? Sírni akarok, és érezni. Mert olyan mintha érzéketlen lennék. Olvastam hogy ez depresszió tünete, régen pszichológusnál és pszichiáternél is voltam, és mondták is hogy "erős/súlyos depresszióban szenvedek". Erre az egyre tudok tippelni, hogy ez lehet az oka. De ha ez a depresszió miatt van, akkor ezt hogy lehet leküzdeni? Megkaptam már hogy ez csak egy "kamaszkori tünet" és majd elmúlik. 14 éves korom óta van ez, és csak egyre rosszabb. 7 hónapig voltam együtt valakivel, akkor is 2 teljes hónap kellett, de utána fülig szerelmes voltam. Éreztem milyen féltékenynek lenni, félteni valakit, szeretni, azt is hogy milyen érzés szeretve lenni. Boldog voltam nagyon. Sajnos szakítottunk, talán azóta még rosszabbodott nálam ez az érzéketlenség. De a legviccesebb, hogyha rá gondolok egyből visszajön egy ilyen hiányérzet, és elszomorodok egy percre. De utána ismét semmi..

Szóval tudtok esetleg valami tanácsot adni hogy mi lehet ez? Miért nem érzek semmit? Mivel tudnám megtörni ezt?

Vagy ha csak tudtok egy tippet mondani milyen betegség ez, annak is nagyon örülnék. Eszembe jutott egy olyan, hogy (remélem legalább egy valaki ismeri, de volt a vámpírnaplókban olyan, hogy kikapcsolták az érzéseiket) na szinte olyan mintha kikapcsoltam volna, és most nem sikerül visszakapcsolnom. (Persze ez csak egy kis elkalandozás volt, nem azt akarom ezzel mondani hogy én vagyok Stefan 2.0, mielőtt belém köt valaki)

Tényleg hálás lennék ha segítene valaki.

Itt megjegyzem, hogy nem, nem szeretnék pszichológushoz járni. Egyedül szeretném megoldani, mint eddig is mindent.



2021. dec. 11. 19:57
 1/4 anonim ***** válasza:
100%

Az érzések kikapcsolása önvédelem. Nem akarod megélni a szomorúságot. Ami persze marhaság, mert közben meg hiányolod. Eszembe jutott erről ez a mese, bár lehet, hogy neked nem jön be, mert fiú vagy, de hátha romantikus. Az első, a Bemutatkozunk, 6 oldal: [link]

Ne akard pszichológus nélkül megoldani, mért akarnád? Eddig se oldottál meg egyedül mindent, nem sütöttél magadnak kenyeret, nem tömtél be magadnak fogat, nem varrtál magadnak ruhát, nem szereltél össze magadnak közlekedési eszközt. Ez is csak olyan szakma, mint a többi. Nem fog menni egyedül, és mért kéne, hogy menjen. Első körben menj be az iskolapszichológushoz. Voltál pszichológusnál és pszichiáternél, akik közölték, hogy "Súlyos depresszióban szenvedsz, köszönjük, hogy eljöttél, légy szíves kifele menet zárt be magad után az ajtót?" Ez így elég hihetetlenül hangzik.

2021. dec. 11. 20:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:
36%
Anhedóniának hívják az állapotot. Depresszió is tud ilyet okozni. Vagy pl nekem a nyugtató elvonás utóhatása. Nagyon leegyszerűsítve, nem termelődnek azok a hormonok, amiktől meg tudjuk élni az érzéseinket. Antidepresszáns segíthet, de az nem biztos, h segít is. Mg lehet próbálni szélsőséges dolgokat, amik beindítják a hormonokat, pl extrém sport, vagy nagy, érzelmeket megmozgató dolgok. Más módszert nem tudok, nekem ezek sem igazán jöttek be. Érdekességképpen elmondom, h ebben az állapotban vannak a pszichopaták is (te nem vagy az nyugi). Az ég adta egy világon semmit nem éreznek. Csak ők így születtek. Hiába ölelgeti a legszebb nő: semmit nem érez. Születik egy gyereke: akkor se. Szétcsapja egy busz a gyereket a zebrán: akkor se éreznek semmit. Nem azért mert nem akar, hanem az idegrendszere nem képes rá.
2021. dec. 11. 21:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 anonim ***** válasza:
100%
2-es, legalább utánaolvastál volna, mielőtt itt hozzáértés nélkül diagnózist adsz, ami a legrosszabb, amit tehetsz! Az anhedóniának vajmi kevés köze van a leírt állapothoz, az örömtelenséget jelent, nem érzelemmentességet. Legalább klasszikus műveltségedet kaptad volna elő, a hedonista életforma az élvezet hajhászása. Lehet, hogy neked az van, de a kérdezőnek nem, ne húzd rá a te bajodat másra! Ő mindenfajta érzelem hiányára panaszkodik, nem az életöröm hiányára. És mellesleg a kérdezőnél ez csak egy jelenlegi állapot, amiből szaksegítséggel ki tud jönni, mint ahogy korábban is voltak érzelmei, és most is vannak, csak lekorlátozva.
2021. dec. 11. 22:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/4 anonim válasza:
53%

Szia! Ha mást nem menj el eddzeni, futni, de ne ilyen tesiórás futásra, hanem addig amíg érzed a lábad. Érezd a fájdalmat, hogy már alig élsz. De te még akkor is csinálod, amíg össze nem esel! Ettől majd talán lesz egy kis büszkeségérzeted, hogy megcsináltad, aztán utána majd jön a többi.

Bár én általában 24/7 depressziós szoktam lenni, ami tudom teljesen más, de azért szerintem próbáld ki, veszteni nem veszthetsz vele.

2021. dec. 31. 17:17
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!