Miért vagyok egész nap ilyen ?

Ez a pánik jele. Nekem is ilyenem van, pontosan tudom mit érzel.

"Légszomj" azt érzed hogy nagy levegőt kell venned, vagy valami nagyon rossz dolog fog történni. Próbáltál ellenállni neki? Na akkor jön az igazi horror. Tapasztalat.

Én magamtól arra jutottam, hogy az ásítás által okozott nyugtató érzés az, amire "ráfügg" az ember. Tehát azért ásítgatsz mert jól esik, és megnyugtat. Kapsz egy olyan kielégült érzés tőle, nehéz megfogalmazni.

Szorongás, stressz, mindez agyon nyom egész nap.

Nyugtatni kell magadat. Nyugtató teával kezdeni a napot, kerülni a koffeint és az alkoholt, magnéziumot szedni nagy tételben, egészséges életmódra váltani, ilyesmi.

Nem biztos hogy daganat.

Azért lehet, mert stresszelsz.

2-es vagyok. Láttam hogy írtál nekem üzenetet, de inkább itt válaszolok hogy az is lássa aki esetleg ide téved hasonló problémával.

27 éves vagyok. Én magamon kb 14 éves koromban vettem ezt észre. A szüleim persze elvittek engem mindenhova ahova lehet, tüdő röntgen, MRI, különböző vérvételek, kivizsgálás, megvizsgált már számtalan orvos. Mind rendre állapította meg hogy kutya bajom. Kiderült tehát, hogy lelki, mentális dolog ez.

Ezen sok év alatt már számtalan módon próbáltam megmagyarázni ami történik velem. Talán a tartásom a baj? Nem húzom ki magam eléggé, és így összenyomódnak a bordáim, összenyomják a tüdőmet és ez lehet a gond? Vagy talán túl kicsi levegőket veszek túl ritkán, és így nem jutok elég oxigénhez?

De persze előfordultak az olyan esetek is, amikor ilyen légszomj elhatalmasodott rajtam. Ásítanom kellett, de nem jött az a kielégítő érzés, ezért ásítottam megint, és megint, sosem jött.

Hallottam orvostól olyat, hogy ez igazából hiperventiláció. A légzési gázok felborulását jelenti, tehát az oxigén és a szén dioxid nem megfelelő mennyiségben van jelen a szervezetben. Ez zihálás eredménye is lehet. Stresszelsz, pánikolsz, kapkodod a levegőt, a szén-dioxid túl hamar merül ki a szervezettedből minthogy hasznosulna, és ez okozza a gondot. Azt javasolta hogy lélegezzek ilyenkor egy kicsit zacskóba, csak úgy mint a filmekben. Ezáltal a kilélegzett szén-dioxidot vissza lélegzem, és a probléma egy kicsit megoldódhat. Ez amúgy be is vált nekem.

Én a mai napig sínylődök ezzel a gonddal amúgy. A munkahelyen többször kérdezték már meg hogy unom-e hogy ennyit ásítozok, sóhajtozok. De hát én ezt így szoktam meg.

A pánikom egyébként később súlyosbodott, és elhatalmasodott rajtam. Úgy éreztem magam, mintha egy szakadék szélén kapaszkodnék, a szám és a nyelvem magáról remegett, tikkeltek az arcizmaim, heves szívverés, ilyesmi.

Ekkor már elmentem egy pszichiáter ismerősünkhöz, és azt mondta: 2 út van. Vagy beveszed ezt a pirulát amit felírok, és az rendbe tesz, de ennek ára lesz.. amit a szervezeted fizet meg hosszú idő múlva. Azt mondta menjek végig itt a mentális betegeken akik bent fekszenek. Sokan így kezdték mint én. Eleinte elég fél pirula. Aztán majd hosszú idő után egy egész sem lesz elég, míg 3assával szedem majd, és egy roncs leszek.

De ott a másik út is. Harcolok, leküzdöm, és funkcionális szinten tartom magam szerek nélkül.

Gondolhatod mit választottam. Persze hogy vettem is be az antidepresszánst. Mint a cukrot. Ahogy mondta, eleinte fél kellett.. Aztán növelni kellett az adagomat 1 egészre. De nagyjából rendben tartott. A mellékhatások pedig ez után érkeztek. Impotencia, az orgazmust is kb 10%-osan éreztem, 0 libidó, (kapcsolatban ez nem túl szerencsés).. És sorolhatnám még mik voltak de megér egy misét.

Végül úgy döntöttem hogy lejövök róla. Nagyon nehéz volt, és ahogy fent is írtam, közel sem vagyok tünetmentes, de már elmondhatom hogy egész jól együtt élek ezzel az ásítgatással.

De ez csak az én történetem.

[link]

Ezt olvasd el. Egy orvosnak hátha jobban hiszel.

Tudom milyen érzéseken mész keresztül.

Pánikolsz => Jönnek a tünetek => A tünetekre ODA FIGYELSZ => Pánikolsz mert nem tudod 100%-ra hogy mi lehet a gond => Pánikolsz => Jönnek a tünetek (így tovább) => addig meg se nyugszol amíg orvos konkrétan át nem vizsgál és meg nem mondja hogy nincs bajod csak lelki az egész..

Kitartást. És jusson eszedbe hogy ezt saját magaddal csinálod.