Nem merek beszélni senkinek sem a mentális problémáimról, mit kellene tennem?

Üdv

Nem tudom, hogy mit kellene tennem, legalább itt kiírom magamból.

Szerintem gyermekkoromból, mivel egy elég kirekesztett (dagi) srác voltam megmaradt egy szorongásom. Legalábbis most erre tudok gondolni, máshonnan nem tudnám származtatni. Egy-egy estét egyedül itthon tölteni szörnyű, attól félek folyamatosan, hogy magányos maradok örökké.

Ha nem keresnek éppen, nem beszélek egy-egy emberrel (akit a barátomnak tartok) pár napig akkor rögtön elfog egy szorongás érzet.

Szerintem rajtam ezt nem látja senki, igyekszem leplezni. Ugyanakkor már azt veszem észre, hogy idiótaságokba megyek bele csak emiatt. Szinte nem tudok nemet mondani egy-egy kocsmázásra sem, ami miatt folyamatosan nagyon keveseket alszom, rettenetesen fáradt vagyok sokszor.

Még nem beszéltem erről senkivel, reméltem, hogy megoldódik idővel, “kinövöm”, de nem úgy tűnik. Körülbelül 13-4 éves korom óta megvan ez az érzés, most 22 vagyok, de egyre csak rosszabb.

A szüleimnek megvan a maguk problémája, őket semmiképp sem szeretném ezzel terhelni, más rokonokat szerintem nem igazán érdekelné. Haveroknak erről nem szívesen beszélnék.

Menjek el szakemberhez? Nem tudom, hogy tudna-e segíteni egy olyan ember aki egyáltalán nem ismer.

A válaszokat köszönöm :)