Van úgy értelme terápiára járni, hogy sok dologról tudok őszintén beszélni a terapeutámmal, de például a szexuális témákban egy bizonyos mélységen túl nem érzem, hogy még szeretnék nyílni felé?

Persze, hogy érdemes.

Mármint azt megkérdezném, hogy alapvető problémád nem a szexuális témákkal kapcsolatos? Mert úgy kicsit tényleg nehéz lenne. De én azt mondom neked, hogy előbbb-utóbb eldől benned is hogy bízni mersz-e benne, mert ha azt látod, hogy tényleg foglalkozik veled, és nem csak bólogatós kutya, akkor nem lesz gond. (de még ekkor sem vagy köteles mindenről beszámolni) Mert az enyém az volt így nem csoda, hogy mindent nem mondtam el neki.

1: érdekes ez a kettős mérce a gyakorin. Ha valaki olyat ír le, hogy azt érzi, hogy a terapeutája nem érti meg, csak "bólogat", akkor biztosan ő a sz*r paranoid és még véletlenül sem a terapeuta.

Kérdező, kevés jó terapeuta van. Természetesen annyit beszélsz neki a szexuális témákról, amennyit szeretnél. Ha ez problémás terület, akkor fokozatosan, a bizalom kiépülésével menni fog. De ehhez idő kell.

2

De én most nem is azt mondtam, hogy a páciens a hülye ilyenkor, és a terapeuta a normális.

Igen, arra értem én is, hogy az a terapeuta, aki csak úgy tesz, mintha megértene, segíteni akarna, de süt róla, hogy nem érdekli, akkor ott nem is a páciens a paranoid.